Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Társulatok a Közép Tiszántúl területén a dualizmus korában
A szakértőként közreműködő két mérnök, BESZÉDES József és SZÁSZ József javaslatára az érdekeltek Szalacstól a pocsaji torkolatig egy 60,2 km hosszú csatorna kiásását tervezték, amelynek költségeit 63 915 forintra becsülték 1 . Szász József megyei főmérnök aláírása A mérnökök előterjesztésüket alapos földtömeg és költségszámítással támasztották alá. A szabályozás által mentesítendő terület 5 605 ha volt. Az Ér folyót a tervező SZÁSZ József 24 szakaszra osztotta, s 20 szakaszon 6 láb (tehát közel 2 m) szélességű csatornát terveztek, az eredetnél, — vagyis az Ér és Kraszna találkozásánál — az Ér rendezésre kerülő szakaszán 4 láb, a Kraszna medrében pedig 3 láb mélységű bevágást irányoztak elő. Tehát ez is bizonyítja, hogy a két folyó egymással állandó összeköttetésben volt, s ezt a kapcsolatot továbbra is fenn akarták tartani. Annak ellenére, hogy a költségszámítást többször is kellett módosítani, SZÁSZ József igen alapos munkát végzett. Az érintett községekről pontos szabályozási térképet készített, melyből Ottomány és Gálospetri térképe ma is megtalálható 2 . Az elöntött területek nagyságának megállapítására az érintett községeket nyilatkozatra kérték fel. E nyilatkozatok közül ma is megvan Félegyháza (Biharfélegyháza) város főbírájának és esküdtjeinek nyilatkozata 1842. december 3-áról, melyben hivatalosan nyilatkoznak azokról a vízfolyásokról, melyek az Ér folyóval nincsenek kapcsolatban, ill. melyeket az Ér áradása ritkán érint, valamint azokat, melyek az Ér vizéből veszik eredetüket. 3 A nyilatkozatokban foglalt adatokat a tervező főmérnök elfogadta, s azokat a költségeknek az érdekeltekre tötténő felosztásánál használta, s ezek minden valószínűség szerint megbízható adatokat tartalmaztak, mert a költségek felosztása körül a későbbiekben sem támadt vita. Annál több gondot okozott az érdekeltségi hozzájárulások befizetése, ill. azok behajtása. A társaság fennállása alatt született jegyzőkönyvek szinte kivétel nélkül foglalkoznak ezzel a problémával. Az 1842. május 14-iki gyűlés nemcsak a tervet és költségvetést fogadta el, hanem megállapodtak több fontos kérdésben, valamint megválasztották a társaság vezetőit és tisztségviselőit. A társaság elnökévé FÉNYES Károly csakolyi közbirtokos táblabírót választották, aki 1842. augusztus l-ig maradt a választmány elnöke, ekkor tisztében OKOLICSÁNYI Károly főszolgabíró váltotta fel. ' Gallacz].: Monográfia a Körös Berettyó ...II. 208.p. 2 TIVIZIG Tervtár 3 Zoltai id. mü I7.p.
