Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése
Tervezett tiszai útjáról az érdekelteket értesítette. A Hajdú Kerülethez 1846. július 12én intézett levelében megköszönte a hozzá intézett tisztelgő sorokat, s közölte, hogy a Tisza szabályozása ügyében érdekelteket tervezett útja során meg kívánja látogatni. Következő útja már a tiszai gőzhajózás ügyét is szolgálta, éppen ezért ezt az utat már a „PANNÓNIA" gőzősön indította Szegedről. 10 Látogatása a Tiszán valóságos diadalút volt. A nép ellepte a folyó partját, lovasbandériumok kísérték a parton a hajót. Július 24-én Sárospatakról indult a Tapoly, Ondova és a Latorca vidékére, amit 25-én szemlélt meg. 26-án Sátotaljaújhelyre érkezett, 27-én részt vett a „Zempléni Társaság" ülésén. 28-án Csapnál nézte meg a tiszai helyzetet. 29-én megtekintette a Kerecsen-Komoró vonalat, 30-án pedig Tiszaújlakot. Július 31-én Vásárosnaményen át utazott Baktára, augusztus 1-én pedig Nagykállón át Debrecenbe. Augusztus 3-án itt kezdődött meg a Tiszavölgyi Társulat második nagygyűlése. Megnyitó beszédében SZÉCHENYI felhívta a figyelmet az egyetértésre, mert egyedül ez képes az ország ügyét előre vinni. Másnap, 4-én megalakították a „Tiszai Gőzhajózási Társaság"-ot, s annak mintegy 100 000 forint értékű részvényét lejegyezték. A nagygyűlés negyedik napján, augusztus 6-án forró lett a hangulat. 11 ELEK Mihály szabolcsi másodalispán politikai síkra terelte a szabályozás ügyét, s meggyanúsította a Társulat vezetőit, hogy tevékenységüket a kormány irányítja. KOVÁCS Lajos, - SZÉCHENYI titkára - visszautasította a vádakat. Az izgalom egyre nőtt, SZÉCHENYI csak ekkor kezdett igazán figyelmes lenni, kirúgta maga alóla széket, felállt és beszélni kezdett. „Nem létezik toll, mely leírhatná a beszéd hatását — írta KOVÁCS Lajos - Soha sem Ót, sem senki mást ilyen hatással beszélni nem hallottam. Mintha lelke legmélyén lett volna érintve, fennkölt önérzetének teljes fenségében szólott feldobva minden féket egyenlő szigorral a kormány és nemzete oktalanságairól. Beszéde egész életének nyílt leplezetlen confessiója volt. A nemzeti regeneratio nagy munkájában addig tett minden kísérleteit magyarázta, míg most a viszonyok szövevénye által odajutott, hogy egy kétségtelenül nemzeties érzelmű, de sokkép korlátolt kormány, s a nemzet alkotó eleme közt mint egyedüli közvetítő álljon. E két tényező, felhasználva a körülmények kedvezéseit, mindent tehet. Egymás ellen folytatva a meddő harcot, semmit. Mindenben hátra vagyunk, s ha nem sietünk minden erőnkkel nagy mulasztásainkat helyrehozni, ez általános haladás áramlata által okvetlenül elsodortatunk. E veszélyt érezte ő működésének minden perczében, s felette szövevényes viszonyaink közt nem is mutatkozott számára oly állásfoglalás, melyből a nemzeti erő fejlesztésére nézve nagyobb szabású sikereket teremthetnek. Tétlenül álltunk, míg haladt sebesen a helyrehozhatatlan idő. Most a kormánynak azon ötlete támadt, hogy ha gyarló személyemet körébe vonhatja, nem csekély erőgyarapodást nyerhet, s megkínált hivatalos állással. így lettem helytartósági tanácsos. Gondoljátok-e, hogy e czím reám, 53 éves emberre, bírt valamelyes ingerrel? Oly hivatal, melyet ha utánajárok, 25 évvel könnyen elérhettem volna. Vagy hiszitek-e, hogy Széchenyi István nevének becséhez e czím valamiben járulhat? Július 16-án érkezett Szegeáre, itt másnap részt vett a „Csongráái Társaság" ülésén. 18-án peáig elináultak Tokaj felé. Még aznap eljutottak Alpárig, másnap Tiszabőig, 20-án Dorogmán, 21-én Tiszaáobon, 22-én Tiszabercelen voltak. 23-án megpróbáltak bejutni a Bodrogba, de a mederben álló sok tuskó miatt kénytelenek voltak visszamenni Tiszabercelre, s útjukat innen már kocsin folytatták. A résztvevők egy csoportja az alapszabály megtárgyalásával kívánta a gyűlés eredményességét akadályozni.
