Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése
biztos és országos közlekedési bizottság elnökének vezérlete alatt eszközöltetni készül, tisztelt királyi biztos öexja elnöklete alatt majdan Pesten öszveülendő képviselők által megállapítandó forrásokból szabályozni és rendezni fogjuk. Költ Tisza Dobon, 1845. October 9-én. ' 5 A szöveget elsőként gr. ANDRÁSSY Gyula fiatal tiszadobi birtokos írta alá, aki aztán SZÉCHENYI javaslatára a „Tokaj Füredi Társulat" első elnöke lett. Debrecen város részéről REVICZKY Menyhért polgármester és KOVÁCS Lajos „népszóló", a püspökladányi közalapítványi uradalom részéről ZÁBRÁCZKY Antal, ezen kívül még területünkről KOVÁCH Sámuel nánási és tedeji birtokos, valamint DÉCSI BORBÉLY Bálint angyalházi közbirtokos írta alá. Sokan látták el kézjegyükkel Szabolcs megyéből és a Hajdú kerületből is, de Borsod és Bihar megyéből senki. A borsodiak nem kívántak addig a Tisza szabályozásának költségeihez hozzájárulni, míg a jobb parti apróbb mellékfolyókat nem rendezik. A bihari földbirtokosok pedig hasonló okokból a Berettyó és a Körösök mielőbbi regulációját sürgették, hiszen nekik az volt a sürgős. Az alapszerződés aláírása után másnap, október 10-én SZÉCHENYI a Kadarcshoz ment, innen SEMSEY Albert ötösfogattal vitte ILLÉSY kunkapitánnyal együtt Madarasra. Fegyverneken át este már Szolnokra érkezett, ahol díszebédek és vacsora helyett macskazene fogadta. Ahogy naplójában írta: a szegényes kocsmában mindenki maga fizeti a fogyasztását. Mennyire más ez, mint a fényes debreceni fogadtatás! Az ülést azért 12-én zavartalanul megtartották a városházán. Beszéde hatására itt is elkezdték szervezni a társulatot, amely aztán Gyulán 1845. december 7-én Körös szabályozási Társulat néven meg is alakult. Körútját Szentes és Hódmezővásárhely érintésével október 16-án, Szegeden fejezte be. Az itt tartott gyűlésen is szorgalmazta a már meglevő társulatok megújítását és újak alakítását. Hazatérve beszámolt a helytartótanácsnak szervező útjáról. A szóbeli beszámolót nem fogadták el, s felszólították, hogy írásban közölje az út eredményeit. Ekkor írta meg a szabályozásra vonatkozó alapvető szervezési és gazdasági elképzeléseit „Eszmetöredékek, különösen a Tiszavölgy rendezését illetően" címmel. Ezt a röpiratot kinyomtatta, megküldte az összes érdekeltnek, s 1846. január 19-ére kitűzte a társulatok egységes szervezetének, a Tiszavölgyi Társulatnak az alakuló közgyűlését. A Tiszavölgyi Társulat megalakulása Röpiratában kifejtette, hogy Tisza-völgy alatt nemcsak a „Tisza ágyát" érti, hanem a Tisza összes mellékfolyóinak völgyét, s a rendezést országos ügynek tekinti. Elismeri a vízépítő mérnökök addig végzett munkáját, de csupán ettől várni megoldást, álomnak tartja. Csak az ország, de különösen a parti lakosság összefogása és áldozatvállalása biztosíthatja az eredményt. Kifejti a megvalósítás kellékeit is: 1. Kimerítő mérnöki terv, 2. Lehető legnagyobb egység a tervek alkalmazásában, 3. Egy parancsoló és számos szófogadó, 4. Kész „Cassa", 5. Mindig éber és szorosan egybehangzó felvigyázat a végbevitt jó karbantartására. 1 * Kovách Sámuel: A Tiszaszabályozási Eszak-Bihari (volt Alsó-Szabolcsi) Társulat könyve. Debrecen, 1859.1. mell. l-2.p. Széchenyi az első ponttal kapcsolatban megjegyezte, hogy vannak hazánkban férfiak, akik a tervet el tuáják készíteni és kivitelezését is végre tudják hajtani. Itt természetesen Vásárhelyi Pálra és a Tisza felmérési mun-
