Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A vízszabályozások kezdetei
vidékének vízi világáról. Sebes Körös Sárrétje 290 km 2-nyi csupa haszontalan mocsár, a Berettyó és a Hármas Körös ártere kb. 5800 km 2 , ebből 1700 km 2 örökös mocsár. Pedig nem volt ez mindig így: a nagyváradi basa pl. Váradról Csongrádig kívánt hajózni, s ezétt megparancsolta a Sebes Körös menti falvak népének, tartsák tisztán a folyó medrét. A vízrendszer elvadulásában fő bűnösök a malmok, valamint a víz menti lakosok, akik a vizek önkényes elvezetésével, a medrek eltöltésével és beépítésével, „sok lábú igás hidak " létesítésével a legkárosabb hordaléktorlódást, mederfenék emelkedést, partomlást, káros kanyarulatokat, stb. okoztak, amik idővel újabb bajok forrásaivá váltak. A múltban nem érezték a kereskedés és hajózás szükségét, ezért „a legszebb folyók malomvizül használtattak". Azonban a népesség gyarapodik, a telkek ára emelkedik, s megjelenik a földéhség. Ahol lehet, ott hajózni kell, ahol nem, ott a folyóvizeket a csatornák táplálására kell hasznosítani. A gőzhajók megjelenésével, már nem kell mindenütt hajócsatornát építeni, nem kell már a part menti a vontatóút, ráadásul az angliai tapasztalatok szerint a gőzhajók hullámverése a mesterséges csatornák partjait rongálja. Hazánkban a folyók hajózhatóvá tétele mellett az ármentesítés feladata is időszerűvé vált. Ezzel kapcsolatban VÁSÁRHELYI tanulmányában kimerítően foglalkozik a Béga csatornázásának kérdéseivel. Azután rátér a bennünket leginkább érdeklő kérdésre. Az elvégzendő feladatok a Berettyó esetén: /. A meder kitisztítása és mélyítése Váncsod és Bakonszeg között. 2. A Berettyó Sárrétjének átvágása egy 7 mérföld hosszú csatorna megépítésével. 3. Szilárd töltések építése a csatorna mentén, amely a hullámverésnek is ellenáll. 4. Egy Mezőtúrói a Tiszáig épített csatornával a hajózást lehetővé tenni, vagy más módon a Tiszával való kapcsolatot megteremteni (ez a Duna-Tisza csatorna ügyének állásától « ßgg)5. A Körös és a Berettyó mentén töltéseket kell emelni, mert ezen folyók árvizei a mellékár kok révén könnyen elönthetik egymás árterét. 6. Mivel a Sárrétet (a Hortobágy és az Árkus közvetítésével) a Tisza árvize is táplálja, ezt a lehetőséget ki kell zárni egy Tiszadob és Polgár között emelt töltés segítségével. Azt a szerző is elismeri, hogy a Berettyó vize nagyobb hajók fogadására és úsztatására nem alkalmas, de rögtön lát lehetőséget arra, hogy a Sebes-Körösből a Kis-Körösön keresztül vizet vezessen a Berettyó medrébe. A Berettyó árvízi viselkedésével kapcsolatban — nem ismervén annak természetét — óvatosan fogalmaz. Indokoltnak tartja azonban egy Bakonszeg és Szeghalom közötti árapasztó csatorna kiépítését, mert a Berettyó Bakonszegnél közel 7 méterrel magasabb mint a Körös Szeghalomnál. VÁSÁRHELYI a feladatok sorolása közben megjegyzi, jó volna Debrecent is kapcsolatba hozni a tervezett víziúttal, de erre nézve nem állnak rendelkezésére adatok, így nem tud konkrét javaslattal élni.
