Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

Tiszántúl vízföldtani története és vízrendszere

jának minden talajvize erre a vízfolyásra szolgál és ez vezeti el őket, s ámbár csak nagy hóolvadáskor és nagy esők idején folyik benne víz, gátak segítségével egy ölnyi magasra is felemelhető a vize és Kalló malom hajtására is alkalmassá tehető. Előbb két gyöngyösi akart rajta kállómalmot felállítani, majd egy debreceni asztalos fűrészmalmot, de nem lett belőle semmi.

54 FÉNYES Elek Hajdú-Bagossal kapcsolatban így emlékezik meg róla: „A helység mellett nyugatról van egy állóvíz, mely mikor Debrecen erdejéből csergedező kis víz által szaporodik, Derecske alatt a Kék-Kálló nevű folyóba szakad. "

55 A Kék-Kálióról egyébként már szót ejtettünk HUSZÁR Mátyás értekezését ismertetve, HUSZÁR szerint a Kék-Kálló medre valamikor a Szamos mellékága, tehát a Kraszna medre lehetett. A Kék-Kálló nevét először oklevelekben 1311-ben említették, Füzestelekkel kapcsolatban.

56 A Katika folyásához hasonlók voltak az Alsó-Nyírvíz vidék többi vízfolyásai is, csak a csapadékvizeket gyűjtötték össze, s medrükből csak hóolvadáskor, vagy nagyobb esőzések esetén léptek ki. Lefolyásukat csak a 19. század végén végzett csatornázás biztosította. A magyar nyelv egyébként is csodálatosan tud különbséget tenni a vízfolyások sebességének változásairól. Például a Tiszát, a Sebes-Köröst, a Berettyót, mivel állandóan folyt, - folyónak nevezték. Víz néven nevezték azokat a vízfolyásokat, melyeknek folyása szabad szemmel nem volt érzékelhető s inkább állóvízhez volt hasonló. Ezért nevezik a régi oklevelek az Ért és a Kék-Kállót is víznek, nem pedig folyónak.

57 A Sebes-Körös folyó A Sebes-Körös legszebb vízgyűjtőjű folyóink közé tartozik. Három patak, a Körös, a Székelyjó és a Nagy-Sebes egyesüléséből jön létre. Mindhárom a Bihar hegységben ered, s festői völgyeken keresztül folytatja útját az Alföld síkjáig. A Körös patak Bánfihunyadtól dél-keletre a Körösfő környékén fakadó forrásból ered, s északnyugatnak folyva, s a Kalota patakkal gyarapodva, mintegy 25 km-es folyás után a Székelyjóval egyesül. A Székelyjó a Vigyázótól délkeletre Havasrekettye községtől nyugatra ered és szintén 25 km-nyi folyás után egyesül a Körössel. A két egyesült patak Sebesvárnál veszi fel a Nagy-Sebest, mely a Horgas havas alatt ered és a Vigyázó hosszú gerincével párhuzamosan északnak tart. Hossza 35 km. A három patak egyesüléséből létrejött folyó most már Sebes-Körös név alatt Csúcsa és Rév között áttör egy szép sziklaszoroson és Királyhágó mellett, mindinkább táguló völgyben nyugat felé siet, illetve Élesd, Mezőtelegd és Nagyvárad érintésével Körös-Tarjánnál dél-nyugatra fordul, majd ismét északnyugatra, később nyugatra kanyarodik, s a Kis-Sárréten keresztül folyva Körösladány alatt egyesül a Körössel. A Sebes-Körös tulajdonképpen Nagyvárad alatt éri el az Alföldet, de már Mezőtelegdnél kiszélesül a völgye. Mielőtt a folyó a Királyhágó melletti sziklaszorosba érne, Lórév alatt felveszi a Jád vizét, mely Reszeghy id. mű 20.p. Fényes Elek: Magyarországgeographiai szótára. Pest, 1851. I. kőt. 16.p. Györffy Györgyid, műI.köt. 618.p. Reszeghy id. mű 21.p.