Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
szivattyúállás maradt változatlanul. A rendszerben 1982-84-ben történt újabb fejlesztés a Hajdúsági Agráripari Egyesülés (HAGE) területén végrehajtott meliorációhoz kapcsolódott. Ekkor épült a Sárréti-, Hamvas-, Alsófuttaki-, Makkodi-, Tilalmas-, Alsókadarcs-Kösely-, Kiskunlaposi- és Peceéri-csatornák rendezéséhez kapcsolódva a Hortobágy folyó mellett a Németszigeti, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna mellett pedig a Zódonyi szivattyútelep, a Keleti-főcsatorna mellett a Tilalmas, a Keleti-Hamvas és a KabaTetétleni szivattyútelep. Az Alsó-Oberettyó szivattyútelep 1987-ben önálló fejlesztés során épült, 1989-ben pedig HAGE vízrendezés során létesítették a Kaba-Aranyosi és a Nagyhegyes-Peceéri szivattyútelepeket. A belvízrendszer szivattyútelepei az említett csatornákon szállított belvizeket emelik be a befogadó vízfolyásokba, főképpen a Hortobágy-Berettyó-főcsatornába és a Berettyó folyóba, valamint a Keleti-főcsatornába. A belvízrendszer keleti részén lévő Felmentői szivattyútelep 1941-ben épült, eredetileg dizel üzemmóddal működött, 1978-ban azonban átalakították elektromos teleppé, s ezzel együtt a teljesítményét is növelték. Az itt összegyűlt belvizeknek befogadója a Berettyó folyó. Területen ebben a rendszerben az első szivattyú-telep az 1927-ben épült Halasi szivattyútelep volt, ezt követte a Papzúgi szivattyútelep. 1963-1966 között került sor a Kutas belvízrendszer fejlesztésre, ennek során épült meg a Kutas-főcsatorna torkolatában a Szeghalmi, az újonnan épített Kődombszigeti-főcsatorna torkolatában pedig a Kődombszigeti szivattyútelep. 1975-ben a Halasi szivattyútelepet elektromos üzeművé alakították át, a Papzúgi szivattyútelep villamosítására pedig 1979-ben, a Berettyó-Sebes-Körös torkolati szakaszának korrekciója során került sor. A rendszerben 1981-87 között újabb fejlesztést hajtott végre a TIVIZIG. A terület meliorációs munkáihoz kapcsolódva zajlott le a Berettyó—Sebes-Körös közötti vízrendezési főműfejlesztés. Ennek során a Szeghalmi szivattyútelepet bővítették, az 1972-ben épült Tordai, és az 1966-ban épült Kornádi szivattyútelepet pedig szintén elektromos üzeművé alakították át. Épült három új szivattyútelep is, a Kiskőrösi, a Telek-csikóstói és az Erdőföldi kettős működésű szivattyútelep, amely utóbbi nemcsak a belvizek átemelésére képes, de szükség esetén a befogadó folyóból öntözővizet emel át a belvízscsatornába. A rendszer szivattyútelepeit 1948-ig a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat építette, 1953 után pedig a TIVIZIG. A szivattyúk a Kutas-, a Kiskőrös-, a Hencida—Csereerdői-, a Papzugi- és az Erdőföldi-csatornák vizét emelik be a Berettyóba, illetve a Sebes-Körösbe. A Tiszakeszi szivattyútelep eredetileg a Hortobágyi halastavak vízellátására épült 1916-ban. A szivattyútelepet Debrecen város és a Haltenyésztő Rt. építette. 1950-ben a Debreceni Vízgazdálkodási Körzet a szivattyútelepet átépíttette 22 . Ettől kezdve a Tiszakeszi főcsatornán érkező belvizeket is beemelte a Tiszába, tehát kettős működésű szivattyútelep volt. 1965. december 30-ától csak ez utóbbi funkciója maradt meg, mert a halastavak vízellátását azóta a Nyugati-főcsatornából oldják meg. A Tisza rendszerében jelentősebb fejlesztés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megalakulásáig nem volt. A 20. század első felében a Tiszafüredi szivattyútelep épült meg a hasonló nevű főcsatorna vizeinek levezetése érdekében. A Királyéri belvízrendszer fejlesztése során, majd ezt követően felújították a rendszerhez tartozó Bazsi-, Királyéri-, Bágy-Szandalik-, Selypes-, Hataj-, Tiszafüredi-, Árkus- és a Támlaposi-csatornákat 23 , s hozzájuk kapcsolódva létesültek a szivattyútelepek. Legkorábban közülük a Tiszafüredi szivattyútelep épült, ezt követte a Tiszacsegei, majd a Tiszaeszlári (1927, 1970, 1960). 1971-ben Tiszadob-Rején, 1973-ban pedig Polgár-Folyáson épült szivattyútelep, 1983-ban pedig Újtikoson a Láncfok-Kőröslaposi szivattyútelep, melyek a Tisza balpartján összegyűlő belvizeket emelik be a Nyugati-főcsatornába. 1967-ban Tiszalök-Aracson a korábbi szivattyúállás helyett épült szivattyútelep, 1985-ben pedig Tiszagyulaházán a Karádé-foknál. Eredeti helyétől 600 m-re délre, — a Tisza 470,6 m-es szelvényébe telepítették. A megépült szivattyúk a csatornák vizeit a Tiszába, ill. a Nyugati-főcsatornába emelik.
