Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
tatták el a halastavakba.229 Homokszentgyörgy és Kálmáncsa határában a tavak vízellátása az árapasztó csatorna és a malomfőből induló tápláló árok segítségével történt, a felesleges vizet pedig a tavak alatt lecsapoló csatorna juttatta vissza a patakba.230 Látrányon a Rádi-malom megszüntetése után a malomcsatorna vizét halastavakhoz használták fel,231 és malom volt a mesztegnyői, mozsgói, varászlói halastavak helyén, amelyek ma a megye legnagyobb tógazdaságai.232 Baranyában a vizsgált időszakban - többek között - Kölkeden, Báron, Pécsudvarin, Villánykövesden, Szabadhídvégen,233 Vas megyében pedig Szombathelyen, Mikósdon, Szajkón, Vépen, Kisko- máromban234 volt jelentősebb halgazdaság. Komárom megyében a tavakat főként az Átalér és mellékvizei táplálták (Tata, Bánhida, Környe, Bököd), de jelentős haltenyésztés folyt Mocsán és Nagyigmándon is. Veszprém megyében a tógazdaságok csak a századforduló után kaptak szerepet (pl. Devecser, Somlóvár, Enying, Lepsény, Tapolca, Magyarszombathely), míg Fejér megyében a birtokosok már az 1890-es évektől egy sor halastavat, parktavat, kenderáztatót létesítettek a Sárvíz, Gaja, Malomcsatorna vizének felhasználásával (Martonvásár, Baracska, Seregélyes stb.).235 A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal területén, a Bükk hegység völgyeiben a pisztrángtenyésztésnek voltak hagyományai. Lillafüreden az 1700-as évektől foglalkoztak pisztrángokkal, és a Szinva, Garadna vizét már 1812-ben felduzzasztották. A lillafüredi pisztrán- gost 1900-tól Herman Ottó kezelte. 1927-ben, amikor megkezdték a Palotaszálló építését, a halgazdaságot a Garadna-völgyi tavakba telepítették, a lillafüredi tó pedig csónakázó tó lett. 18. századi hagyományokon, 1934-ben épültek újjá a Szalajka-völgyi pisztrángos tavak, 1929-ben létesítették a létrástetői, 1930-ban a parádi, 1940-ben a monosbéli pisztrángost. A Putnok-Kelemérvölgyi tavakat - völgyzárógátas megoldással - 1916-ban építették, és hasonló elrendezésűek voltak ajósvafői (1933), és a síkfőkúti (1940) parktavak is.236 Az alföldi halastavak területük szerint össze sem hasonlíthatók a hegy- és dombvidéki völgyzárógátas létesítményekkel. Az első kor95
