Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
16. táblázat Megye ha ha Baranya 656 Fejér 1819,4 Győr-Moson-Pozsony 51,3 Komárom-Esztergom 723,3 Somogy 2792,4 Sopron 38,8 Tolna 441,8 Vas 82 Veszprém 168,2 Zala 167,6 Dunántúl 6940,8 ha Bács-Bodrog 222,3 Bihar 399 Csanád-Arad-Torontál 4,6 Csongrád 701,7 Hajdú 1358,9 Jász-Nagykun-Szolnok 6,8 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 572,9 Szabolcs-Ung 95,8 Alföld 3362 ha Borsod-Gömör-Kishont 30,2 Nógrád-Hont 39,9 Észak-Magyarország 70,1 Összesen 10372,9 10 372,9 1893-ban Vácott épült az első keltető, a pontytenyésztés azonban Tolna megyében kezdődött meg. 1895-ben Simontornyán, a Wimpffen birtokon CORCHUS Béla létesített 74 ha-s halastavat ponty és süllő tenyésztésére.226 Az 1930-as években - többnyire völgyzárógátas megoldással - Értényben, Nagykónyin, Zombán, Hékúton, Felsőleperden, Kiskondán, Bonyhádon stb. épültek halastavak.227 A Dunántúlon a legtöbb tógazdaságot - a természeti adottságoknak megfelelően - Somogybán létesítették, és ezek legtöbbje malomhoz kapcsolódott. A szentai malomnál például a régi malomtóban alakítottak ki halastavat, a Rinya vízéből táplált babócsai halastó völgyzárógátas megoldással épült, azonban a hiányzó vizet malomcsatornából pótolták.228 A dávodpusztai Cifra-malom árkából duzzasztás segítségével vették ki a vizet, majd külön csatornán jut94
