Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
magyarországi szakaszáról a javaslat 1941-1943-ban készült el. Az 1930-as években viszont rendezték a Hernád fontosabb mellékfolyóit. A patakok rendezése csak akkor volt eredményes, ha azok felső szakaszán a hordalékképződésről, a vízmosások megkötéséről is gondoskodtak. A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal területén pl. a Tama felső szakaszán, a Hangony-Hassó völgyében, valamint az eperjes-tokaji hegylánc mentén, a Szerencs-patak völgyében hajtottak végre vízmosáskötéseket. A Tárná felső szakaszán Síroktól Zabarig építettek eséscsökkentő bukógátakat, és különösen jelentős volt 1931-ben a bükkszéki vízmosáskötés. A Hangony és Hassó völgyében 1935-1936-ban a völgy egészén áthúzódó völgyzárógátat építettek, de fontosak voltak a Szerencs-patak menti munkálatok is. 1934-1936-ban a tokaji vízmosásokat kötötték meg, 1930-1938-ban a Ivánci-patak völgyében került sor ilyen munkálatokra. Vízmosáskötéseket végeztek a Dunántúlon is, főként Tolna és Vas megyében. Az 1931. évi 15. te. nyomán a kultúrmérnöki hivatalok kezelésébe összesen 8029 km vízfolyás tartozott, amelyek rendezése valamennyi kultúrmérnöki hivatal fő teendője volt. Az eddig felsoroltak mellett a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal területéről az Ipolyi, Rákost, Gaját, a debreceni területről a Kösely vízfolyást, Kardos-eret, Tócó-eret, a Győri Kultúrmérnöki Hivataltól a Marcalt, Csíkvándi-, Sukorói-, Péri-, Cuha-, Kis- és Nagy-Pándzsa-eret, Hódmezővásárhely környékéről a Székeseret és Szárazeret, Székes- fehérvárról a Sédet, Gaját, Pécsről a Karasicát, Szombathelyről a Répcét, Ikvát, Gyöngyöst, Sorokot, Kerkát említhetjük.183 A belvízlevezetés a 19. század utolsó harmadától a vízimunkálatok leginkább problematikus területe volt, és jelentősége tovább nőtt a két világháború közti időszakban. Nemcsak az elkészült csatornák karbantartása, a szivattyútelepek felújítása volt fontos, hanem a megváltozott határok közötti új feladatok is. A munkálatok zömének végrehajtása továbbra is a társulatokra várt. Az 1923. évi 4. te. - a kialakult gyakorlat törvénybeiktatásával - a belvízszabályozást e szervezetek számára kötelezővé tette. A Duna vízrendszerében a legnagyobb arányú fejlesztés a Szigetközben tör78
