Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
Ha a gabonatermést egy-egy megyében 100%-nak tekintjük, ehhez képest a kukorica, burgonya, cukor- és takarmányrépa meny- nyisége a következő arányokat mutatja: (métermázsában) 6. táblázat 1938 Gabona _____m_____ Kukorica _____m_____ B urgonya _____í%)______ R épa (%) Sok szántóval rendelkező megyék Jász-Nagykun-Szolnok 100 59,12 7,41 68,17 Békés 100 89,55 7,67 82,62 Szabolcs-Ung 100 51,18 162,21 128,12 Kevés szántóval rendelkező megyék Zemplén 100 34,73 53,36 121,54 Sopron 100 19,37 29,66 205,19 Győr-Moson-Pozsony 100 43,13 41,92 90,78 Az 1930-as évek végén a földbőség már nem csábított a külterjes gazdálkodásra. A sok szántóval rendelkező megyékben a viszonylag csekély gabonatermelés mellett igen magas volt a munka- igényes, de jövedelmező kukorica részesedése. A szűkebb szántókon ugyanakkor elsősorban a lakosság ellátását igyekeztek biztosítani, ezért elsősorban gabonát és burgonyát termeltek. Az intenzív földművelés nyomán az egyre kisebb rétek és legelők az új országrészhatárok között a leggyengébb minőségű területekre szorultak. Ennek következtében az állatállomány a két világháború között kisebb volt, mint a századfordulón. Visszaesett a szarvasmarha-tenyésztés, tovább csökkent a juhok száma, és az 1930-as évek végéig csak a sertések esetében tapasztalható bizonyos fejlődés. Az állatsűrűség azonban még ekkor sem érte el az 1911. évi szintet. A volt árvizes megyék állatállománya rendszerint az átlag alatt maradt, és az új területre számított, 1911-es létszámhoz képest mindenütt visszaesés következett be. 64
