Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
is alig voltak határozatképesek. Néhány érdekelt nagybirtokos képviselője azonban mindig jelen volt.82 Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy a társulati járulék (azaz a költségek) jórészét is ők fizették. A Földművelésügyi Minisztérium időnként jelentést kért a területi hivataloktól a társulatok működéséről, azonban korántsem volt akkor áttekintésük, mint a korábbi időszakban. 1931-ben KENESSEY Béla összeállította az akkor működő társulatok statisztikáját, azonban ez főként történeti anyagot tartalmaz.83 1934-ben a Vízrajzi Intézet készített összesítést, amelyben a szervezetektől kapott adatok alapján foglalta össze az árterek nagyságának alakulására, a védművek, belvízcsatornák hosszára vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat.81 1933. július 20-án megalakult a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága, amelynek feladata - többek között - a vízszabályozó társulatok pénzügyi ellenőrzése lett. Az intézkedés világosan mutatta, hogy a társulatok egyre jobban kicsúsztak a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrzése alól.8 A két világháború közötti időszakban csaknem minden szervezet megújította alapszabályát. Ennek oka lehetett a feladatok növekedése, az új határok következtében az ártér vagy a székhely változása. Új alapszabályok készültek a gazdasági válság idején is, amikor a tisztviselők számát illetve fizetésük mértékét csökkenteni kellett. A gazdasági nehézségek ellenére azonban ebben az időszakban alakultak új társulatok is. Első csoportba a Duna mentén szervezett nyári-gát társulatok tartoznak. 1944-ben jött létre a Gönyüi Nyárigát Társulat az 1942-ben megépült védmü fenntartására,86 1942-ben a Tiszaroff-Tiszabura-Pusztaakolháti Nyárigát Társulat*1 1940-ben a Besenyszög-Pusztakovácsi Nyárigát Társulat,** Nyárigátat védett az 1921-ben alakult Sződ-Felsőgödi Ármentesítő Társulat,*1 a Paks- Fadd Dunavédgát Társulatból kivált Paksi Ármentesítő Társulat,90 az 1926-ban szervezett Dunaalmási Vízmentesítő Társulat.1' Részben takarékossági, részben műszaki okokból a korábbi szervezetek összevonásából új ármentesítő és belvíz szabályozó társulatok is létrejöttek. 1944-ben alakult meg például a Szegedvidéki Armentesítő és Vízszabályozó Társulat, amely a korábbi Hármasul
