Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

egyetemen azonos képesítést, a kultúrmérnököknek pedig a két vi­lágháború között tanfolyamot kellett végezniük - a korábbi évtize­dekhez hasonlóan a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián. Ilyen képzésben az államépítészeti hivatalok munkatársai nem részesül­tek. Az összevonás - véleménye szerint - a területi műszaki igaz­gatást 100 évvel korábbi állapotra vetette volna vissza, amikor még a vármegyei mérnökök valamennyi feladatot intéztek. A folyam­mérnöki és kultúrmérnöki hivatalok egyesítése - SAJÓ Elemér vé­leménye szerint - szervezeti problémákat okozott volna. Mivel a kultúrmérnöki hivataloknak nem volt hatósági jogkörük, azok mű­ködése az engedélyezési jogkörrel bíró törvényhatóságokhoz igazo­dott, és elképzelhetetlen volt az, hogy egy-egy megye területén két különböző kultúrmérnöki hivatal működjék. A folyammérnöki hi­vataloknak a munkához meghatározott folyószakaszokra volt szük­ségük, és fontos volt, hogy a folyószakasz mindkét partja azonos hi­vatalhoz tartozzék. A takarékosság jegyében - az általános összevo­nások helyett - SAJÓ Elemér javasolta a győri kultúrmérnöki, a nagykanizsai és a sátoraljaújhelyi folyammérnöki hivatalok meg­szüntetését.59 Bár az átszervezéssel kapcsolatos viták 1933-ig elhú­zódtak, azonban SAJÓ Elemér javaslatait sem valósították meg. A válság elmúltával a létszámcsökkentés és az összevonás terve is le­került a napirendről. 1938-ban, az első bécsi döntéssel a Felvidék egy része újra Magyarországhoz került. A 9330/1938. ME. számú rendelet intéz­kedett az új közigazgatási beosztásról, és ennek megfelelően meg­szervezték az új vízügyi hivatalokat is. Komáromban folyammérnö­ki, Érsekújváron, Losoncon, Kassán kultúrmérnöki hivatalokat szer­veztek. A Komáromi Folyammérnöki Hivatal szervezését vita előzte meg. Korábbi folyószakaszain ugyanis 1922-től a Győri Fo­lyammérnöki Hivatal volt illetékes, amelyet sokak szerint fel kel­lett volna számolni.60 Végül olyan döntés született, hogy a győri hi­vatal a Duna országhatár és Gönyű közti szakaszán, valamint a 38

Next

/
Thumbnails
Contents