Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

2. A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal területe Szabolcsúiig, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Hajdú és Bihar megyékre terjedt ki (12 872 km2). A sík területen fő tevékenysége a belvizek levezetése, kisebb mocsarak, vízállások lecsapolása volt. A hivatal felügyelete alá 6 vízhasználati társulat tartozott. A vezető 1926-ban MESKÓ Kálmán volt, helyettese HEGEDŰS Kálmán, aki a Sátoraljaújhelyi Kultúrmérnöki Hivatal megszűnése után jött Debrecenbe.52

3. A Győri Kultúrmérnöki Hivatal illetékessége Győr-Moson- Pozsony, Komárom-Esztergom megyékre, összesen 4372 km2-re terjedt ki. A nagyrészt sík területen sok volt az öntözési igény, foglalkoztak azonban patakszabályozási és vízmosáskötési munkákkal is. A hivatal felügyelete alá tartozott a Lajta Vízrendezö Társulat. 1926-ban a vezető REMÉNY1K Andor volt, munkatársai Kalcher Győző és Kom Márton.53

4. A Hódmezővásárhelyi Kultúrmérnöki Hivatal Jász- Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, valamint Csanád-Arad- Torontál megyékben, összesen 14 337 km2-en volt illetékes. Fő teendője öntözőtelepek létesítése, és az artézikutak üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása volt. A hivatalfőnök, TRÜMMER Árpád, ellenőrizte a Szárazér és a Székesér Lecsapoló Társulatok működését.

5. A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal 11 141 km2-en, vízrajzi szempontból jól körülhatárolható területen működött (Abaúj- Torna, Heves, Zemplén, Borsod-Gömör-Kishont megye). Fő tevékenysége a kisebb folyók és patakok szabályozása volt. A hivatalfőnök 13 vízhasznosító társulatnak volt miniszteri biztosa, amelyek közül csak 2 alkalmazott saját műszaki személyzetet. 1926-ban a hivatalt CS1Z1NSZKY László, műszaki tanácsos vezette, munkatársai pedig Páts Ignác és Németh Béla voltak.

6. A Fejér, Veszprém és Tolna megye területén illetékes (11 631 km2) Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal feladatai a háború előtti állapothoz képest nem változtak. Fő munkája a

35