Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

2. A területi változások vízügyi következménye

- Abaúj-Torna, Heves, Zemplén, Borsod-Gömör-Kishont megye:

29 484,39 ha- Fejér, Veszprém, Tolna megye: 41304,48 ha- Somogy, Baranya megye: 26 170,98 ha- Vas, Zala, Sopron megye: 33 939,51 ha

Összesen: 262 609,51 ha

A kultúrmérnöki hivatalok az új határok közt maradt 210777,46 ha korábbi lecsapoláson kívül az 1930-as években újabb vízborításokat térképeztek fel, és 264 857,91 ha terület kiszárítására teremtettek lehetőséget. Ebben a megfogalmazásban az egykori vízborításokat a mai Magyarország területére vonatkoztatva az alábbiakban foglalhatjuk össze:

1. Síkvidéki vízborítás

a Duna völgyében: 462 137 ha

a Tisza völgyében: 636 913,4 ha

2. Dombvidéki vízborítás

a vízhasználati társulatok kezelésében: 261 941,22 ha kultúrmérnöki lecsapolások: 475 635,37 ha

Összesen: 2 836 626 99 ha, az ország területének 30,49%-a.

2. 2. AZ ÁTMENETI IDŐSZAK: A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

VÍZÜGYI SZERVEZETE

Mint a köztörténetből ismert, a vesztes első világháború után az országot a polgári demokratikus forradalom rázta meg, majd baloldali fordulat következett be. A szociáldemokrata és kommunista párt fúziója után a Budapesti Munkástanács átvette a hatalmat és 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Programjuk része volt a tanácshatalom megszervezése, a polgári államgépezet felszámolása, a földek és gyárak munkásellenőrzése majd köztulajdonba vétele.

A legfőbb kormányszerv a Forradalmi Kormányzótanács volt, a minisztériumok helyén pedig népbiztosságokat szerveztek. A földmü- velésügyet HAMBURGER Jenő, VÁNTUS Károly, NYISZTOR

19