Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
döntéssel került az OVF-hez. A 9/1966. / V. É. 8. / OVF utasítás szerint létrejött a Vízgazdálkodási Tröszt, mely 1976-tól Vízépítőipari Trösztként működött. (22/1976. / V. É. 15. / OVH ut.). A VIZITERV és az OVIBER kivételével gyakorlatilag valamennyi vízügyi vállalat tevékenységét irányította, tág teret biztosítva a bürokráciának. A vízügyi kereskedelmi tevékenység ellátására 1963-1974 között önálló kereskedelmi vállalatok is működtek, amelyeket szintén a Tröszt irányított. A víz- és csatornaművek üzemeltetése céljából az Országos Vízügyi Hivatal közvetlen irányítása alatt öt regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalat működött: Tata, Siófok, Vác, Kazincbarcika, Szolnok székhellyel. Az illetékességi körükön kívüli vízművek kezelése a tanácsok feladata volt, az OVFI ágazati felügyeletével.354 5. 4. A VÍZIMUNKÁLATOK MÉRLEGE A vízügyi szakigazgatás félévszázados fejlődését összefoglaló munkának nem lehet fő célja a közelmúlt vízimunkálatainak értékelése, mivel ezt az 1988 előtt készült ismertetések, feldolgozások pozitív, majd a későbbiek általában negatív előjellel már megtették. Az ösz- szehasonlítást a korábbi időszakkal két tényező is nehezíti. Az egyik az államosítás, mely a munkák központi finanszírozását és irányítását hozta magával, a másik a robbanásszerű technikai fejlődés, mely nemcsak Magyarország, hanem más országok vízgazdálkodását is megváltoztatta. A műszaki haladás lehetővé tette az európai víziúthálózat fejlesztését, és a csatornázott folyókon a vízerő jobb kihasználását. Korszerűsödtek a mezőgazdasági vízhasznosítás módszerei, és a lakosság vezetékes vízzel való ellátása alapvető követelménnyé vált. Magyarország lakossága az 1941-1980 közötti időszakban 9 316 000-ról 10 713 000-ra növekedett, a fejlődés azonban nem volt egyenletes. 1941-ben - mint jeleztük - a népsűrűség 100 fő/km2 132
