Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
MAREK Jánost, RÓNAY Lászlót, a kultúrmérnöki csoportba PICHLER Jánost, a tervezési csoportba SABATHIEL Józsefet, ILLEI Vilmost stb.321 Bár a vezetők személyének kiválasztásánál politikai szempontok érvényesültek, műszaki téren jól képzett szakemberek kerültek még ekkor is pozíciókba. Az 1951-1953 közti időszak a vízügyi igazgatás történetének legnehezebb periódusa volt. A széttagoltság nemcsak a bürokrácia növekedését, az érdemi intézkedések elhúzódását eredményezte, hanem azt is, hogy szervesen összefonódó munkák több főhatóság irányítása alá kerültek. 1950-ben az Öntözési és Talajjavítási Főosztály létesítése már rést ütött a szakigazgatás egységén, és a következő években e folyamat nem szűnt meg. 1951 januárjától tárgyalás kezdődött a vízügyek újabb részének a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumból a Földművelésügyi Minisztériumba helyezéséről.322 Az 1951. február 18-án kiadott 52/1951. (II. 18.) MT számú rendelet - ennek értelmében - a mezőgazdaság érdekeire hivatkozva az öntözés, belvízlevezetés, lecsapolás, patakszabályozás irányítását a földművelésügyi tárca hatáskörébe utalta. Az Árvízvédelmi Készenléti Szervezetet szintén kivonták a Vízgazdálkodási Hivatal (KPM XIII. főo.) hatásköréből, és a 33/1951. (II. 24.) Korm. számú rendelet értelmében önálló szervként közvetlenül a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá helyezték.323 A Földművelésügyi Minisztérium XII. Öntözési és Talajjavítási Főosztályának hatásköre kibővült, szervezete 5 osztályból (tanulmányi, öntözési, kultúrmérnöki és belvízrendező, terv- és üzemgazdasági, talajjavítási) és 3 önálló csoportból állt. 1953-ban a főosztály önállósult a Földművelésügyi Minisztériumon belül és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Igazgatóság lett.324 Az első vezető MAGOS Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa volt, helyettese a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal egykori vezetője, MOLNÁR Endre és RAJCZI Kálmán lett. Rajczi a Vízrajzi Intézetben kezdte pályafutását, majd kultúrmérnöki területen dolgozott, és a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Kör120
