Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
detben az Országos Vízgazdálkodási Hivatal árvízvédelmi osztályának kötelékében működött, létszámát (31 fő) is innen rendelték ki.313 Szükség esetén lehetőség volt a lakosság segítségének igény- bevételére is. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal - mint említettük - a Földművelésügyi Minisztérium és a Közlekedésügyi Minisztérium között megosztott kettős felügyelet alatt állt, de feladatköre kapcsolatos volt egyéb tárcákkal is. A vitás kérdések gyorsabb megoldása, a különféle szakterületek érdekeinek összehangolása céljából a 4295/1949. (X. 24.) Mt. számú határozattal létrehozták az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot314. A tanács 11 főhatóság képviselőiből álló tárcaközi bizottság volt, amelynek véleményes javaslatait az illetékes miniszter hajtotta végre. 1949 decemberében az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt átszervezték. Külön szervezeti egység látta el az ivóvízellátási és csatornázási feladatokat, az árvíz- és belvízvédelmi feladatokat viszont - szakítva a több százéves gyakorlattal - megosztották a folyammérnöki (új neve folyamszabályozási) és kultúrmérnöki osztály között.315 A hivatal elnöki tisztét SZENTIVÁNYI Lajossal töltötték be, aki új volt a területen, a főtitkár pedig BARTOS István volt. Helyettese a többéves gyakorlattal rendelkező SERF Egyed lett, aki korábban dolgozott a minisztériumban, az Öntözésügyi Hivatalban, a területi szerveknél.316 1949 decemberében - az új megyei szervezetnek megfelelően - megváltoztatták a vízgazdálkodási körzetek beosztását és azok szervezeti felépítését is. A 15.045/1949. (XII. 3.) FM-KPM rendelet értelmében317 a körzeteket jogi személyeknek tekintették, amelyek felügyeletét az Országos Vízgazdálkodási Hivatal látta el. A fo- lyammémöki, árvíz- és belvízvédelmi kirendeltségek megszűntek, a körzetek kizárólag műszaki feladatokat ellátó, alárendelt szerveit szakaszmérnökségeknek nevezték. Egy-egy vízgazdálkodási körzet kultúrmérnöki és folyammérnöki csoportra tagolódott. A kultúrmérnöki csoport a műszaki tevékenységen kívül ellátta a hatósági feladatokat is, a folyammérnöki a hajómalmok, kikötők, révek stb. en118