Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
fontosabb teendők megbeszélésére, majd február 25-től a már békés területeken helyszíni bejárásra került sor. A Tisza mentén a szakértők igen rossz állapotokat találtak. A töltéseket a bombázások megrongálták, a katonaság azokban ütegállásokat létesített. A műszakiak zöme nem volt szolgálatban. A Duna mellett Fajsznál átszakadt a gát, tönkrementek a szivattyútelepek, az elpusztult hidak folyókba esett roncsai akadályozták a víz lefolyását. A szemle után a résztvevők jelentést állítottak össze a tapasztalatokról, azonban ezek megtárgyalására már nem került sor. Március elején a kormány Budapestre költözött, itt megszervezték a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi főosztályait, amelyek 3 évre újra átvették a vízügyek felsőszintű irányítását. A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal kettős feladata ezzel „ 970 megszűnt." Az 1945. áprilisa - 1948. júliusa közti időszakban a Földművelésügyi Minisztérium VILA vízjogi és V.B vízügyi műszaki főosztálya vezette az ügyeket. A VI.A főosztály vízgazdasági és vízjogi ügyosztályokra, a VI.B főosztály tervezési, folyammérnöki, kultúrmérnöki ügyosztályokra oszlott. A tervezési ügyosztály eredeti feladatai mellett foglalkozott a víziutak fenntartásával, vízerő- ügyekkel is,279 és a főosztályvezető HALLOSSY Ferenc műszaki tanácsos irányításával összeállította az elkövetkező 30 év fejlesztési koncepcióját.280 1945. szeptember 14-én a Földművelésügyi Minisztérium újra megállapította - ideiglenes jelleggel - a kultúrmérnöki hivatalok illetékességi területét. Összesen 8 hivatal működött: Budapest, Székesfehérvár, Győr, Szombathely, Miskolc, Hódmezővásárhely, Pécs, Debrecen székhellyel, az 1939 előtti illetékességi területen.281 Az 1939. évi állapotban megfelelően állították vissza a folyammérnöki hivatalokat is,282 amelyek Győr, Budapest, Baja, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szolnok, Szeged, Gyula központtal működtek a két világháború közti folyószakaszokon. Tovább működött a Vízrajzi Intézet, az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztosság, az Országos Öntözésügyi Hivatal. A 118.073/1947 FM számú rendelettel a Vízierőügyi Hivatalt Vízierő109
