Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
mekkel árasztották el főként a dunántúli és észak-magyarországi kultúrmérnöki hivatalokat mélyfúrású és artézi kutakra vonatkozó vízjogi engedélyekért. (Például a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal területén Somogyszob, Görgeteg, Gige, kaposvári gyárak;273 a szombathelyi hivatal területén Lenti, Rábacsanak, Kemenespálfa, Rédics, Pacsa, a kőszegi posta, a büki és a jánosházi vasútállomás; a győri hivatalnál Rajka, Bánhida, Nagyenying, Császár, a győri üzemek; a székesfehérvári hivatalnál Ukk, Ajka, Szilasbálhás, Lepsény, Enying, Mór, Csákvár, Cece, Nagylók, Pákozd, Polgárdi, Seregélyes, Tárnok, Martonvásár, a herendi porcelángyár, a péti nitrogén- művek stb.).274 Jelentős mértékben nőtt az ásott kutak száma is. Az 1941. évi népszámláláskor a következő adatokat rögzítették: 19. táblázat a) házak kúttal Budapest 1 511 4,1% Vidék 840 512 51,9% = 842 023 50,9% b) házak vízvezetékkel házi vízvezeték Budapest 1 446 4,0% Vidék 18 342 1,1% = 19 788 1,2% Körzeti vízvezeték BudapestVidék 22 467 1,4% = 22 467 1,4% Városi (községi) vízvezeték Budapest 32 581 89,1% Vidék 85 785 5,3% = 118 366 7,1% Egyéb vízellátás Budapest 3 0,0% Vidék 3 655 0,2% = 3658 0,2% Budapest 35 541 97,2% Vidék 970 761 59,9% = 1006 302 60,8% Vízellátás nélküli házak Budapest 1 006 2,8% Vidék 650 552 40,1% = 651 558 39,2% 275 106
