Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
A Tisza szabályozására irányuló, gazdasági szempontból kétségtelenül haladó törekvéseket SZÉCHENYI megfelelően építette be a főúri, mérsékelt ellenzék politikai koncepciójába, és a „legnagyobb magyar” neve a műszaki munkának is mitikus jelentőséget adott. Ezt vette át a polgári történetírás is, és a koncepció az 1960-as évek végétől a vízügyi irodalomban reneszánszát éli. A 7Ysza-szabályozás kérdését és SZÉCHENYI szerepét azonban csak az egész reformkori fejlődés összefüggésében szabad értékelni. L. 1. ábra a 71. oldalon! 2. t MŰSZAKI KÉPZÉS ÉS VÍZÜGYI GYAKORLAT A MÉRNÖKI PÁLYÁN A magyarországi műszaki képzés megszervezésére 1782-ben került sor. A 18.század közepéig a kamara külföldi származású mérnököket foglalkoztatott, akik otthon elsajátított tudásukkal jöttek Magyarországra, így az igény is viszonylag későn alakult ki. KRIEGER SÁMUEL, BÖHM FERENC, BECKER JÁNOS osztrákok voltak, a kamara első mérnöke - PRATI FOR- TUNATO — olasz származású. Idegen volt a Hajózási Igazgatóság első vezetője, WALCHER JÓZSEF, és Ausztriában született az építészeti főigazgatóságot vezető HEPPE SZANISZLÓ is. A néhány Magyarországon született mérnök kezdetben külföldön végezte tanulmányait. MIKOVINY SÁMUEL például a jénai egyetemen tanult, KISS JÓZSEF és GÁBOR a bécsi, illetve a gumpensdorfi Hadmérnöki Akadémián szerezték ismereteiket, a nemesi származásúak pedig a gazdasági és műszaki képzést nyújtó bécsi Theresianumban tanulhattak (pl. VÁRADY PÁL, PONGRÁCZ IGNÁC). A 18.század közepétől a magyarországi oktatásügy jelentős fejlődésnek indult, és kialakultak azok a személyi, tárgyi feltételek, amelyek az egyetemi szintű mérnökképzés megszervezését lehetővé tették. A felvilágosodás eszméi és oktatási elvei a zömmel egyházi kézben lévő iskolákban is hatottak, és az érdeklődést a humán tudományoktól a reáliák felé fordították. A vidéki akadémiákon, protestáns kollégiumokban egyre nagyobb gondot fordítottak az elméleti és alkalmazott matematika (mértan, geometrai) oktatására. 1735-ben Selmecbányán MIKOVINY SÁMUEL megszervezte az első magyarországi műszaki iskolát, a bányatisztképzőt. Az 1770-től akadémiaként működő intézetben matematikát, erőműtant, vízműtant, később kémiát és bányagéptant oktattak. Az 1763-ban Szenesn alapított Collegium Oeconomi- cumot már a mérnökképző előfutárának tekinthetjük. Az iskolába csak azokat a nemesi származású fiatalokat vették fel, akik a humán ismereteket már 72
