Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
II. Ártéri gazdálkodás a 18–19.században
alacsony volt, és az ártéri jövedelemszerzés szervezett és „korszerűsített” formáit tudták kialakítani. Az árvizektől leginkább sújtott megyék földhasználati struktúrája 1847-ben a következő képet mutatja: 12. táblázat kh/művelési ág Bács megye Békés megye szántó 609 939 41,39% 179 223 36.90% rét 429 366 29,13 98 342 20,26 legelő 328 077 22,27 169 745 34,95 kert 5 276 0,36 1 894 0,39 szőlő 19 500 1,32 6 291 1,30 erdő 81 300 5,53 30 160 6,20 1 473 458 100,00% 485 655 100,00% Bereg megye Bihar megye szántó 156 548 29,53% 439 261 27,93% rét 32 541 6,14 151 103 9,61 legelő 70 591 13,31 311 418 19,80 kert 7 032 1,33 20 712 1,32 szőlő 6 422 1,22 43 746 2,78 erdő 256 886 48,47 606 385 38,56 530 020 100,00% 1 572 625 100,00% Csongrád megye Győr megye szántó 182 366 37,96% 78 386 36,62% rét 62 247 12,96 37 265 17,41 legelő 187 527 39,03 54 101 25,28 kert 2 325 0,48 2 814 1,32 szőlő 7 407 1,54 7 906 3,69 erdő 38 491 8,03 33 539 15,68 480 363 100,00% 214011 100,00% 41
