Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

II. melléklet: Az előforduló műszaki kifejezések magyarázata

Keresztgát: 1.keresztirányú szabályozási művek.

Keresztirányú szabályozási művek: a domború part oldal kialakítása, egyes mederszakaszok kikapcsolása, feliszapoltatása céljából a vízfolyásra merőlegesen épített kő- vagy rőzseművek. Legfontosabb típusaik:- mederelzárások: a meder teljes szélességében épülnek,- keresztgátak: a párhuzamműveket egymással, a partéllel vagy a magaspartokkal kapcsolják össze,- sarkantyúk: a meder szűkítésére szolgáló művek, melyek a sodorvonalat a homorú part irányába terelik.

Korona: az árvédelmi töltés kétoldali rézsűi közé eső, csaknem vízszintes elrendezésű legmagasabb szakasza.

1. még töltés;

Külvízcsatorna: a mély ártér szélén vezetett, töltésekkel megerősített csatorna, melynek célja, hogy a külvíz az ártér saját káros vizeit ne növelje. A belvízszabályozásban alkalmazzák.

Magassági jegy: a duzzasztógátnak a legkisebb vízállás szintjétől számított megengedhető magasságára szolgáló jelzés.

Malomcsatora (üzemvízcsatorna): nyűt felszínű, a malom vagy erőmű üzemvizét szállító csatorna. A műtárgy feletti részét felvízcsatornának (felső malomcsatorna), a műtárgy alattit alvízcsatornának (alsó malomcsatorna) nevezik.

Mederelzárás: 1. keresztirányú szabályozási művek;

Mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított árvízszint, amely a folyó különböző szelvényeiben a töltésszakadások bekövetkezése nélkül észlelt legmagasabb vízszintnek felel meg.

0 vízszint: egy hosszabb megfigyelési időszak alatt a folyó legkisebb vízszintmagassága, melyre a vízmércék 0 pontját helyezik.

301