Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
A szántóterületeken az 1871—1915 közti időszakban csökkent a gabona, dohány, repce, nőtt a kukorica, burgonya, répa jelentősége. A fejlődés országos mutatói a következők voltak: 4L táblázat 1000 kh gabona kukorica burgonya cukorrépa 1871-1885 10 425 63,2% 3 375 20.4% 718 4,5% 61 0,4% 1886-1900 21 918 61,6% 3 635 20,4% 805 4,5% 122 0,7% 1901-1915 11 720 58,7% 4 190 21,0% 1 015 5,1% 210 1,1% takarmányrépa repce dohány len+kender 1871-1885 135 0,8% 237 1,4% 110 0,6% 141 0,8% 1886-1900 232 1,3% 103 0,6% 76 0,4% 134 0,7% 1901-1915 323 1,6% 42 0,2% 84 0,4% 112 0,6% 169 j Az egyes megyék vizsgálatához különféle típusú források állnak rendelkezésre, amelyek alapján a gabona, kukorica, burgonya, cukorrépa, takarmány- répa, dohány vetésterületét kísérhetjük nyomon. 42 táblázat 1870 1885 1901-1905 1911-1915 Bács-Bodrog megye gabona kukorica burgonya cukorrépa takarmányrépa dohány 296 312 kh 54,85% 196 930 kh 36,45% 13 165 kh 2,43% 807 kh 1 907 kh 742 942 kh 69,21% 264 191 kh 24,36% 12 807 kh 1,19% 71 kh 947 kh 747 kh 774 262 kh 60,83% 385 129 kh 30,25% 20 050 kh 1,57% 28 kh 4413 kh 831 kh 747 030 kh 54,90% 481 785 kh 35,08% 22 795 kh 1,66% 11 790 kh 6 620 kh 680 kh 242
