Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
Az egyes megyék adatainak vizsgálatára 1885-től nyílik lehetőség, ahol az árvizes területekről a következő kép rajzolódik ki. 40. táblázat év megye neve szántó, kh ugar, % megye neve szántó, kh ugar, % Bács-Bodrog Békés 1885 1 234 177 11,63 430 805 4,45 1901-1905 1 353 364 5,95 490 951 2,01 1906-1910 1 387 571 3,73 527 260 1,89 1911-1915 1 400 922 1,98 517 957 2,81 Bereg Bihar 1885 172 685 25,69 715 801 17,29 1901-1905 209 695 15,35 794 239 7,71 1906-1910 225 471 14,91 845 434 7,21 1911-1915 236 195 18,46 874 690 8,56 Csongrád Győr 1885 366 131 1,49 168 432 8,69 1901-1905 388 253 0,77 158 541 3,99 1906-1910 406 914 2,63 165 890 1,77 1911-1915 407 357 0,97 169 890 0,96 Heves Jász-Nagykun-Szolnok 1885 321 582 23,63 588 284 9,00 1901-1905 337 342 10,62 668 615 3,56 1906-1910 347 393 8,89 703 345 2,93 1911-1915 351 149 6,80 700 311 3,23 Moson Sopron 1885 194 556 19,45 277 747 10,22 1901-1905 195 897 11,11 290 053 4,17 1906-1910 201 983 6,03 304 007 3,40 1911-1915 205 145 4,11 305 277 1,95 240
