Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

nél problémát jelentett a felesleges víz (csurgalék) elvezetése is. A levezető csatornahálózat komoly összegekbe került, amit a birtokosoknak kellett megfizetni.1 16/

A rétöntözések elősegítői a 19.század 70-es, 80-as éveiben is főként a malmok voltak. Például a Grünwald család nyögéri birtokán, Vas megyében 200 holdas rétöntézést létesítettek, ahol a vizet a felduzzasztott Herpenyő- ből vezették ki. A duzzasztás eredetileg malomhoz készült. A nagycsömötei rétöntöző érdekeltség a kőszegdoroszlói patak malmok számára felduzzasztott vizét használta.117/ Solymosy László nagylózsi öntözéséhez az Ikva-pa- tak vizét vette igénybe, amelyet szintén malom hajtására duzzasztottak fel. Az öntözött terület itt mindössze 24 kh volt.118/ Rosenfeld Henrik Bicskén a Vértes-patak vizével 80 kh-as rétet öntözött. A patakot a szentldszlói malom számára duzzasztották fel. A vízkivétel két zsilip segítségével történt, amelyek a vizet jobb- és baloldali öntözőcsatornába terelték.119/ Az öntözések sok esetben lecsapolási és patakszabályozási munkával kapcsolódtak öszsze. 1891-ben Egyedi Artur Süprort megye ben öntözést és lecsapolást egyszerre létesített,120/ Zichy Nándor pedig cece i és sáregresi rétjeit öntözte a Nádor- csatorna vizével.12 V

A 19.század végétől jelentősek voltak a bolgáröntözösek. Ilyen munkákra legtöbbször a nagyvárosok közelében került sor, ahol a termelt zöldség és gyümölcs értékesítésére lehetőség volt. A víz kiemelése ezeknél az öntözéseknél bolgárkerékkel, lójárgányos szerkezettel vagy szivattyúval történhetett. Az öntözött területek kis terjedelműek voltak, csurgalékvíz nem keletkezett, mivel csak annyi vizet emeltek ki, amennyi feltétlenül szükséges volt.

A technikai megoldásokat illetően változatos formák alakultak ki. 1889- ben Szabadbattyánban, a Batthyány-birtokon létesítettek 21 holdas bolgáröntözést. A vizet duzzasztás nélkül, bolgarkerékkel vették ki a Nádor-csator- «ű'ból.122/ 1894-ben Simontomyán Wimpffen Simon négyholdas kertet öntözött az egyesült Sió-Kapos-csatomábó\. A vizet lóval hajtott, 18 merülő szelencével ellátott vízikerék segítségével emelte ki.123/ Pohl Gyula Szómbat- helye n a vizet a Perint bői merítette. A patakba cső nyúlt be, amely a tulajdonos kertjéig vezetett, és itt szívókútban ért véget. A kútból lóval hajtott szivattyú emelte ki a vizet és juttatta el a kerti csatornába.124/ Apponyi Géza 1910-ben Hőgyész községben 15 kh konyhakert öntözésére kért engedélyt. A vizet időszakos vízfolyásból vette, duzzasztás segítségével, és ez gravitációs úton jutott el az öntözőcsatornába.125/ 1912-ben Szekszárd határában aPa- rásztai-árokbói vascső segítségével szivattyú emelte ki a vizet a városi kert öntözéséhez,1 2 6/ ezzel szemben ugyanebben az évben Tamásiban Tocef András még kézi erővel hajtott bolgárkereket alkalmazott.127/

219