Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
öreglak-Somogyvári-vizfolyás (Határárok) medrének kimélyítésével kezdték meg, majd ezt követően az 1880-as években - a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal irányításával 51 km patakot szabályoztak. Azonban e csatornák csak akkor biztosították a terület lecsapolását, ha a befogadó Balaton vízállása elég alacsony volt. A fürdőkultúra fejlődése miatt azonban ezt jobban nem lehetett csökkenteni. 1908-ban, egy rendkívüli árvíz nyomán — amikor az eddig lecsapolt területekből 12 568 kh szenvedett kárt — felvetették az övcsatorna kérdését. A Somogy felől érkező külvizeket felfogó övcsatorna tervét PÉCH BÉLA készítette el, majd a Somogy megyei alispán 1911-ben adott engedélyt a munka megkezdésére. A mentesített terület összesen 21 674 kh-t tett ki.1 °2/ A Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal vette át a Kapos-\izet Levezető, Sióberki, Balatoni Anyavízszabályozó, valamint a Nádor-csatorna Társulat műszaki ügyeinek intézését. Az első világháború előtti időszakban a legfontosabb munka a Sión folyt, ahol 1891-ben újjáépült a siófoki zsilip, és a csatornán mederbővitéseket hajtottak végre.103/ E hivatal irányította a Szek- szárd- Bátai Társulatból kivált tolnai és mőzsi érdekeltség lecsapolási munkáit, amelyek elvégzése során 1000 kh mezőgazdasági terület szabadult fel az elöntésektől.104/ A. Pozsonyi Kultúrmérnöki Hivatal 1911-ben elkészítette a La/ta-szabályo- zás végleges tervét. Eszerint a korábban épült jobb- és balparti lecsapoló csatornákat még Magyaróvár felett a Balparti-csatomába terelték oly módon, hogy a két csatornát átmetszés kötötte össze. A terv végrehajtására 1911-bén — hosszas huzavona után — megalakult a Lajta Vízrendező Társulat, amely 9835 kh-t kívánt lecsapolni. A munkát a háború szakította félbe 10 V 1898-ban a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal vette át a Duna-völgyi-fö- csatorna ügyét. Az 1859-ben, KLASZ MÁRTON által összeállított tervet nem fogadták el, és hasonló sorsa lett a folyammérnöki hivatal 1878, 1883. évi javaslatainak is. Az 1898-as kultúrménöki terv szerint a Duna-Tisza-közi hátság szélén, és a hajdani Örjeg nevű vízfolyás medervonalán 107 km hosszú főcsatornát ásnak, amely a Duna árterén kívül szabadon vezeti le Bajáig a vizeket. A munka végrehajtására 1909-ben alakult meg a Pest Vármegyei Duna- völgy Lecsapoló és Öntöző Társulat 71 000 ha érdekeltséggel, majd 1912-ben az építkezést Bajánál megkezdték. 106/ Az első világháború végéig 32 km csatorna készült el.10 7/ A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatalnak a Hemád, Szuha, Bódva, Szinva, Eger medrének rendezése volt fő feladata. Az elkészült terveket társulati úton hajtották végre. 1885-ben alakult meg az Alsó-Egér-völgyi Vízitársulat, Mezőkövese? központtal, Szihalom, Szemere, Egerfarmos, Egerlövő községek határának lecsapolására. Az érdekeltségi terület 5983 kh volt, amelynek mentesí216
