Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

1909-re alakult ki. 1890 és 1909 között a nyolc hivatalhoz még 11-et szerveztek, és így számuk 19-re emelkedett. Az új hivatalok létesítése úgy történt, hogy a meglévők illetékességi területeit felosztották az újak között. 1892-ben a VI. kerületi (debreceni) kultúrmérnöki hivatal déli részén, Arad székhellyel, 1893-ban a VII. kerületi (nagyváradi) hivatal keleti részén Brassó központtal új szervezet alakult.71/ Az egész Dunántúlra kiterjedő I. kerületi kultúrmérnöki hivatal három részre bomlott: nyugati megyéiben 1895-ben megalakult a Szombathelyi, déli részén 1898-ban a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal. Az I. kerületi (székesfehérvári) hivatal ezután csak a Dunántúl középső területein volt illetékes. Az I—III. kerületi hivatalok egyes részeiből 1898-ban létrejött a Komáromi Kultúrmérnöki Hivatal is.72/

A kultúrmérnökök jelentették a századfordulón a vízügyi szolgálat elitjét. 1888-ban — mint láttuk — a nyolc kultúrmérnöki hivatal élén igen jól képzett szakemberek álltak. Ezek egy része már a Földművelésügyi Minisztérium megalakulásakor a központba került, és helyüket a hivatalok élén az addigi főmérnökök foglalták el. Székesfehérvárrá] FARAGÓ LIPÓT. Pozsonyból LOVASS SÁNDOR, .Kassáról BOLLA MIHÁLY lépett a minisztérium szolgálatába, és 1891-ben már ott találjuk LISZNYA1 TIHAMÉRt, JOZSA LÁSZ- LÓt, DOMANOVSZKY EDÉt, JANCSÓ JENÖt, 1899-től pedig BUDAY ZÁDORt és KOLOSSVÁRY ÖDÖNt is.73/

Az állandó áthelyezések miatt a kultúrmérnöki személyzet nem stabilizálódott. A vidéki sikerek után az út egyenesen vezetett a minisztériumba, és a századforduló után kivételes volt a visszahelyezés. így az 1900-as évektől a hivatalokban viszonylag fiatal személyzet dolgozott, olyan munkatársak, akik kevés szakmai tapasztalattal rendelkeztek, de fogékonyak voltak a vízgazdálkodás területén jelentkező uj igények iránt. BOGDÁNFY ÖDÖN például, aki 1916-ban került a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal élére, külföldi útjai során a vízerőhasznosítást tanulmányozta, és szakirodalmi munkásságával e téren ért el sikereket Magyarországon is.74/ ROHRINGER SÁNDOR, aki a Besztercebányai, majd később a Kassai Kultúrmérnöki Hivatal vezetője volt, a Rétmesteriskola átszervezésével szerzett jelentős pedagógiai tapasztalatokat, amit a későbbi évtizedekben a Műegyetemen hasznosított.75/ Ő is magas színvonalú elméleti képzettséggel rendelkezett, főként a vízerőhasznosítás terén.

1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium összeállította a kultúrmérnöki hivatalok szolgálati szabályzatát, amely gyakorlatilag 1918-ig érvényben volt. Eszerint a kultúrmérnöki hivatalok azokon a folyószakaszokon dolgoztak, ahol a folyammérnöki hivatalok nem voltak illetékesek. A hivatalok élén önálló hatáskörrel felruházott főnök állt, aki műszaki és irodai személyzettel rendelkezett. A hivatalok a következő munkák tervezését voltak kötelesek elvál210