Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
lett, tagjai között volt két társulati mérnök, három műegyetemi tanár, egy országgyűlési képviselő és Budapest főmérnöke, a Szegedet újjáépítő LECHNER LAJOS.28/ Az új szervezet a különféle területen dolgozó műszakiak számára biztosított fórumot. Hasonló célokat szolgált a már többször említett Magyar Mérnök és Építész Egylet, amely 1867 óta működött. Két folyóirata is volt (Közlöny és Heti Értesítő), ahol lehetőség volt a friss műszaki eredmények közzétételére, szakmai viták indítására. A kultúrmérnöki szolgálat 1879-ben megindította az első kizárólag vízügyi folyóiratot, „Kultúrmérnöki jelentések” címmel, a Vízügyi Közlemények elődjét. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium vízügyi osztály ideiglenes folyamkirendelt- mérnöki ségek hivatalok Belügyminisztérium Földművelés-, Ipar-, Kereskedelemügyi Minisztérium I Országos Kultúrmérnöki Hivatal kultúrmérnöki hivatalok törvényhatóságok Országos Halászati Felügyelőség vízszabályozó társulatok vízhasznosítási társulatok halászati társulatok 3. ábra. Szervezeti séma 1888. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM VÍZÜGYI SZERVEZETE Az 1888-as árvíz után a vízügyi szolgálat átszervezése napirendre került. A két illetékes minisztérium között egyre nagyobbak lettek az ellentétek, amelyeket még a kibővített műszaki tanács sem tudott áthidalni. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium szakemberei sérelmezték, hogy a folyószabályozások befejezése után a védművek fenntartására, az elért eredmények megőrzésére nincs elég lehetőség. Az átszervezés egybeesett az országban folyó, és egyre erősödő agrárius mozgalommal, amelynek fő követelése az önálló Földművelésügyi Minisztérium létrehozása volt. 199
