Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)
Az árvízjárta megyék földhasználati struktúrájában ismét jelentős változások következtek be, és a vízszabályozás utáni gazdasági átalakulás e szakasza lezárult a korábban rét- és legelőgazdálkodást folytató megyékben is. A mintamegyék földhasználati összetétele 1884-ben a következő képet mutatta: 28. táblázat kh/művelési ág Bács-Bodrog megye Békés megye szántó 1 270 434 75,04% 424 956 70,78% rét 72 696 4,27 48 851 8,14 legelő 204 713 12,11 102 731 17,11 kert 12 772 0,76 1 811 0,30 szőlő 22 362 1,32 6 673 1,11 erdő 89 832 5,31 9 632 1,61 nádas 20 088 1,19 5 724 0,95 1 692 897 100,0% 600 378 100,00% Be reg megye Bihar megye szántó 191 152 30,81% 721 843 41,08% rét 79 379 12,79 173 873 9,90 legelő 75 785 12,22 297 719 16,96 kert 8 373 1,35 11 650 0,66 szőlő 3 807 0,62 18951 1,08 erdő 261 776 42,19 517 113 29,43 nádas 145 0,02 15 654 0,89 620 417 100,00% 1 756 803 100,00% Csongrád megye Győr megye szántó 351 930 62,05% 543 466 63,75% rét 64 868 11,44 90 248 10,59 legelő 117 811 20,77 195 487 22,93 kert 1 924 0,34 3 611 0,42 szőlő 13 270 2,34 10 391 1,22 erdő 14 560 2,57 4 687 0,55 nádas 2 783 0,49 4 573 0,54 567 146 100,00% 852 463 100,00% 184
