Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)

zet alakult ki, hiszen a folyamosztályok megszűntek, és teendőik egy része szintén a folyammémöki hivatalokra várt. Azonban itt sem volt teljes jogfolytonosság, hiszen a Tisza szabályozása lényegében befejeződött. A folyammérnöki hivatalok fő tevékenysége így a Tisza mellett is a társulatok felügyelete, a szabályozott folyószakaszok ellenőrzése, a védművek karbantartása és fejlesztése volt.

1873-ban a gazdasági válság hatására a folyammémöki területen is csökkentést rendeltek el, és a kevésbé exponált folyószakaszokon egyes hivatalokat megszüntették. Ez főként a tiszai területeket érintette. Megszűnt a Beregszászi, Tőketerebesi, Makói, Törökbecsei, Szolnoki, valamint a Drávánál a Barcsi,36/ a Dunánál a Komáromi Folyammémöki Hivatal, illetőleg Kirendeltség. 1878-ban befejezte működését a Bajai Folyammérnöki hivatal is.37/

MICSKEY IMRE emlékiratában felvetette a területi szervek létszámproblémáit is. A jövőt illetően a folyammémöki hivataloknak fontos szerepet szánt. Növelni kívánta a hivatalok létszámát, anyagi lehetőségeit. Javasolta, hogy ne a társulati mérnökök, hanem maguk tervezzék és tartsák karban az összes védműveket. Az ország két folyója mentén létesítsenek folyammérnöki központot, ahol az egyes hivataloktól érkezett vízrajzi adatokat összegyűjtik. Ez a szerv egyúttal az egyik folyammémöki hivatal legyen, a folyók legnehezebb szakaszán. Azonban ne helyezzék a minisztériumba, mert bürokratikus lesz. Rendszeresen figyeljék a kisebb folyókat is vízrajzi szempontból, és ezek adatait az államépítészeti hivatalok rögzítsék.38/ A folyammémöki hivatalok létszámának csökkentését a budapesti hivatal vezetője, ZSÁK HUGÓ is sérelmezte. A bajai hivatal megszűnése után megnövekedett területen a feladatokat nem tudta rendesen ellátni. Négy megye és négy város tartozott illetékessegi korehez. A Dunan e szakaszon 75U malom működött, a hajóforgalom is megnőtt. A folyót állandóan figyelemmel kellett kísérni, ezért gyakran előfordult, hogy a központban csak az írnok tartózkodott, és állandóan késtek az adminisztratív teendőkkel. A vezetőn kívül két főmérnököt, négy beosztott mérnököt kért Budapestre. Az egyik főmérnök a törvény- hatóságokkal tartotta volna a kapcsolatot, másik a műszaki teendőket végezte volna.39/

/

1888-ra a folyammémökök létszáma 60-ra emelkedett. Újra megszervezték a Komáromi, Szolnoki Folyammérnöki hivatalt. A bajai újjászervezésre nem került sor, de Budapesten a létszámot felemelték. A Tisza mellett Vásárosna- ményban és Tokajon már 1879-ben folyammérnöki hivatal működött, majd 1882-ben létrehozták a mitrovicait is. A kialakult folyammémöki szervezet stabilizálódott, és kisebb változásokkal ez működött az első világháborúig. Nem szervezték újjá a folyammérnöki hivatalokat a kisebb, nem hajózható folyók mellett sem, így a folyammémökök csak a víziközlekedés szempont175