Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)

A FOLYAMMÉRNÖKI HIVATALOK MEGSZERVEZÉSE

3.

A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium felügyelete alatt a területi vízügyi feladatok ellátására folyammémökségek, 1871-től folyammémöki hivatalok jöttek létre. Teendőiket az első években szabályok nem határolták körül, így azok kezdetben egy-egy nagyobb építkezés alkalmával, ideiglenes jelleggel működtek. Első állandó teendőjük közé tartozott a vízrajzi feladatok ellátása, a hajóutak ellenőrzése. Az 1871:39. te. értelmében a folyammérnökök kötelesek voltak jelentést tenni a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak, ha a társulatok a jóváhagyott tervek végrehajtását nem kezdték meg.33/

A visszaállított megyeszervezetben valamennyi építési feladatot a törvény- hatósági apparátushoz tartozó megyei mérnök látta el. 1877-ben a megyei mérnöki állásokat megszűntették, a középítészeti teendőket az államépítészeti hivatalok, a vízügyieket a folyammémökök vették át. A folyammémöki hivatalok hatáskörét az 1879.: 34. te. növelte meg, amely — mint láttuk - a társulatok műszaki felügyeletét e hivatalokhoz utalta. A folyammérnökök terjesztették fel a minisztériumba a társulati terveket, ellenőrizték a védművek állapotát, a munka időben történő végrehajtását, részt vettek a szervezetek ülésein, és ott szóvá tehették a problémákat.34/

1873-ban a Duna mellett folyammémöki hivatal működött Pozsonyban, Komáromban, Budapesten, Baján, Mohácson, Vukováron, Eszéken, Újvidéken, Pancsován, Orsóván, a mellékfolyóknál Pöstyénben, Eszéken, Sziszeken, Barcson. A Tisza és mellékfolyói mentén Szatmámémetin, (.Beregszászi Ki- rendeltséggel), Sárospatakon, (Tőketerebesx Kirendeltséggel), Gyulán, Gyula- fehérváron, Makón, Aradon, Temesváron, Szegeden (Szolnoki Kirendeltséggel), Törökbecsén voltak folyammémöki hivatalok.

A hivatalok első vezetői és beosztottjai már rendelkeztek bizonyos szakmai gyakorlattal. Az új feladatok vonzották a szakképzett mérnököket, így köztük találjuk GARZÓ LAJOSt, GRECHENEK BÉLÁt a volt központi alkalmazottak közül, ÚJHÁZY JÁNOSt, TÁPAY JÁNOSt, SZEGHŐ ATTILÁt, GALLACZ JÁNOSt a Tisza-szabályozási szervezetből.35/ A kiegyezés után azonban a területi vízügyi igazgatás szervezetének kiépülése lassan haladt előre. A hatáskörrel kapcsolatos, kezdetben bizonytalan intézkedések, a folyammémökök alacsony száma azt mutatták, hogy a kormányzat nem akart azonnal intézkedni. Bár az abszolutizmuskori folyammémökségek a kiegyezés utáni folyammémöki hivatalok előfutárainak tekinthetők, a folyammémöki hivatalok több feladatot láttak el, mint jogelődeik. A Tisza mentén sajátos hely174