Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)

Raab tervezetében kirajzolódott a fő közlekedési útvonal. Ez az Adriaitengertől Kdrolyvároslg szárazföldön haladt, majd innen Sziszekig a Kulpán, Zimonylg a szomszédos támadásnak kitett Száván, végül észak felé a Dunán keresztül Pest-Buda, Pozsony és Bécs irányába. Az államtanács 1771. március 5-én vitatta meg Raab javaslatát. A tanácskozáson magyar főurak is részt vettek. Egyetértettek abban, hogy a hajózás előmozdítása érdekében létre kell hozni a vízügyi szervezetet, azonban a munka eredményessége érdekében ennek kapcsolatban kell lennie a magyar törvényhatóságokkal. Az első és második osztály munkájához a horvát tanács, az ausztriai kirendeltség számára pedig az udvar biztosítsa a pénzt. Mivel Magyarországon ilyen lehetőség nincs, a vízügyi munkákhoz a só felemelt árából befolyt összegeket biztosítsák.28/ Egyetértettek a Kulpa mielőbbi szabályozásában, amelyhez HUBERT 1770-ben részletes tervet dolgozott ki. A tanácskozáson szó volt a vontatóerőről, a kötélgyártás érdekében a kendertermelés fellendítéséről, a vámokról, amelyek elsősorban Ausztriában és Horvátországban akadályozzák a hajózást. Javasolták, hogy a 3—4 év múlva hajózhatóvá váló folyókon vezessenek be egységes vízjogot és vámmentességet.29/

A tanácskozás anyagát a királynő áttanulmányozta, és 1772.szeptember 4-i keltezéssel megküldte határozatát a magyar kancelláriának. E nap a magyarországi vízügyi szakigazgatás kezdetének tekinthető.30/ A korábbi javaslatokkal ellentétben az uralkodó csak két hajózási igazgatási osztályt szervezett (Navigations Divisions Direction), melyek közül az első a Száva és a Kulpa folyón, a másik a Duna Zimony-Engelhartszell közötti szakaszán volt illetékes. Az első divisió még 1772 őszén megkezdte munkáját, alapszabályát a királynő az említett leirattal megküldte. A második divisió megszervezésére Mária Terézia 1772. november 16-án adott engedélyt, ennek alapszabálya később készült el.

A divisiók alapszabálya öt fejezetre oszlott.31/ Az első a hajózás akadályairól és a divisiók fő kötelezettségeiről szólt, a második a hajóvontatás megszervezéséről, a harmadik a hajóépítésről, a negyedik a vámokról, az ötödik a hajózással kapcsolatos politikai problémákról. Felmerül a kérdés, menynyiben tarthatjuk a két divisiót a magyarországi vízügyi szakigazgatás önálló szervének. A fejlődő gazdasági élet, a kibontatkozó technikai forradalom megkövetelte azt, hogy a műszaki munka irányítása mind differenciáltabb legyen. Ez a fő oka annak, hogy a vízügyi szakigazgatás elvált a központi kormány- szervektől. Tevékenységének egy részét azonban még a hajózással kapcsolatos nem műszaki teendők foglalták le.

A szakmai tevékenység szempontjából az alapszabály első fejezete érdemel figyelmet. Fontos feladatként jelölte meg megbízható és részletes tárló