Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

legképzettebb vízügyi szakembert Becsbe hívták építési felügyelőnek, és he­lyét Magyarországon nem tudták betölteni.60/ 1858-ban RINGER JÁNOS is kérte nyugdíjazását, és ezzel még egy régi mérnök vált meg a pályától.61/ 1856 decemberében a magyarországi katonai és polgári kormány főkor­mányzósággá alakult, és az építészeti osztály ennek szervezeti egységeként működött. 1859-ben a központ és az építészigazgatósági osztályok összesí­tett személyzete egy építési igazgató, öt felügyelő, kilenc főmérnök, 57 mér­nök, 97 segédmémök, 63 gyakornok, 43 adminisztratív és pénzügyi alkalma­zott volt.62/ E létszám általában egyenletesen oszlott el a területi szerveknél. Az építészigazgatósági osztályok kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint elődjeik, a kerületi építési hivatalok. Csak a helytartósági osztályokon keresz­tül intézkedhettek, kivéve a számvevőiket, akik közvetlenül terjesztették fel a számadásokat a központba. A járási építési hivatalok — némi huzavona után — megszűntek, feladataikat a megyei mérnökök mellett szervezett épí­tési hivatalok látták el. Ez bizonyos fokig egyszerűsítette az ügymenetet, hi­szen nem kellett minden esetben végigjárni a megye-járás-kerület-központ utat, ugyanakkor a centralizációs törekvések részleges feladását is jelentette. A megyei építési hivataloknak olyan volt a viszonyuk a megyefőnökhöz, mint az építészigazgatósági osztályoknak a helytartósági osztályhoz. A fo­lyók mellett az egyes kirendeltségeken — az 1850-as évek második felében is — segédmérnökök és folyamfelügyelők dolgoztak.6 3/ Az építészigazgatósági osztályokat főmérnökök, majd kösőbb építési fel­ügyelők vezették. Hatósági jogkörben (engedélyezés, költségek jóváhagyása) a törvényhatóságok és a helytartósági osztályok intézkedtek, viszont számuk­ra műszaki véleményt a szakhivatal adott. Az építési tervek összeállítása, költ­ségvetések kidolgozása is e hivatalokra várt. Az osztályok vezetői saját hatás­körben csak napidíjasokat, díjtalan gyakornokokat, kisegítőket, út- és híd- mestereket, folyamfelügyelőket alkalmazhattak, a műszaki személyzet kine­vezése az építészeti osztály, illetőleg a Kereskedelmi Minisztérium joga volt. A középítészeti, út- és hídépítési, vízépítési részlegekből álló budai épí­tészigazgatósági osztályt MAYER KÁROLY építési felügyelő vezette, a sze­mélyzet pedig — a megyeiekkel együtt — 14 mérnökből, 25 segédmémökből, 13 gyakornokból, valamint 23 adminisztratív alkalmazottból állt. A pozsonyi osztály élén a jogelőd kerületi építési hivatal vezetője, FORBERGER LAJOS tevékenykedett, a beosztott személyzet pedig egy főmérnök, 14 mérnök, 23 segédmémök, 17 gyakornok, 20 egyéb alkalmazott volt. A soproni osz­tályt SÁGODY JÓZSEF, majd FEST VILMOS vezette, a személyzet pedig egy főmérnökből, 11 mérnökből, 14 segédmémökből, 12 gyakornokból és 16 egyéb alkalmazottból állt. A kassai építészigazgatósági osztály vezetője 128

Next

/
Thumbnails
Contents