Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

irányítója lett. A hivatalt két fős számvevőség és három fős titkárság egészí­tette ki. Járási építési hivatalok Lőcsén, Kassán, Ungváron, Máramarosszige- ten működtek. Az ötödik kerületi építési hivatalt Nagyváradon szervezték, ÁSBÓTH MIHÁLY felügyelő, volt tiszai mérnök vezetésével. Munkatársai közé tarto­zott WALLANDT HENRIK és PRIBÉK ALBERT, akik szintén többéves vízügyi múltra tekintettek vissza. Rajtuk kívül segédmémök, gyakornok, számvevő és két adminisztratív alkalmazott dolgozott Nagyváradon. A. Maros mellett Makón és Radnán létesítettek folyamfelügyelői állásokat, ahol három­négy fős személyzet volt. Járási hivatalok — GRECHENEK ALBERT, POT- TÁK LAJOS, KOSZTKA KÁROLY vezetésével - Debrecenben, Nagyvára­don, Aradon működtek. A nagyváradi kerületi építési hivatal illetékességi területe Szolnok, Szatmár, Bihar, Arad, Békés-Csanád megyékre teijedt ki.36/ Az építési hivatalok — a hasonló szervezet ellenére — eltérő feladatokat kaptak. Mivel a budai kerületi hivatal és az építési igazgatóság egybeesett, innen az országos munkákat irányították. Sopronban, Pozsonyban a középí­tészet, út- és hídépítés volt fontos, Kassán és Nagyváradon - ahonnan a Bod­rog, illetve a Körös szabályozását vezették — a vízépítés vált jelentőssé. A ke­rületi és járási építési hivatalok ügyrendjét MITIS már 1850-ben meghatározta. Figyelme még olyan részletekre is kiteijedt, mint az adminisztráció és iratkeze­lés,3 7/ bár az erősen tagolt bürokratikus szervezettel már az első hónapokban kifogásai voltak. Főként azért, mert az új hivatalok szervezése ellenére nem számolták fel a mérnöki állásokat, sőt a nagyobb városokban a műszaki sze­mélyzet körül építési, mérnöki hivatalok kezdtek kialakulni. A műszakiak kis száma miatt ennyi hivatali státus betöltése valóban gondot okozott, a tör­vényhatóságok pedig nem engedték el alkalmazottjaikat.38/ A vízépítési és útépítési ügyeknél a hivatalok területi széttagoltsága külön problémát jelen­tett, ezért MITIS azt javasolta, hogy ezeket az ügyeket csak az építési igazga­tóság és a megyék tárgyalják. 3 9/ A túlszervezettség ellenére a kialakult sémán nem változtattak, egyelőre csak néhány személycserére került sor. BOROS FRIGYESt még 1850-ben Budára rendelték,40/ a Felső-Duna Dévény-Gutor közti szabályozására há­rom folyamfelügyelőt küldtek.41/ A nagyváradi vezető mérnök, ÁSBÓTH MIHÁLY Máramarosra került, és ide LIEDEMANN EMILt helyezték át. LIEDEMANN azonban nem fogadta el ezt az állást, így helyét WALLANDT HENRIK foglalta el.42/ MITISt a kereskedelmi miniszter 1852. november 7-én felmentette a ma­gyarországi szolgálatból. Hároméves tevékenysége során sokat tett a magyar- országi műszaki szolgálat újjászervezését illetően, ahol mindig a birodalmi 125

Next

/
Thumbnails
Contents