Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

MITIS gyakorlatilag az építési igazgató szerepét töltötte be az országban. Viszonyát az Országos Építési Igazgatósághoz és annak vezetőjéhez a hivatalba lépő új kereskedelmi miniszter, BAUMGARTEN szabályozta, azonban e rendelkezés csak rövid ideig maradt érvényben.28/ A szervezéssel kapcsolatos intézkedéseket gyorsan végrehajtották. MITIS javaslatára a kereskedelmi miniszter 1850. május 4-én nevezte ki az építési hivatalok ideiglenes személyzetét, és az állásokat június 15-ig el kellett foglalni. Alapelv az volt, hogy az építési hivatalok a kerületi kormányzatok székhelyein működjenek. Budán nem volt helyi hivatal, itt a feladatokat az Országos Építési Igazgatóság látta el. A kerületi építési hivatalokat (Districktual Bauamt) járásokra osztották fel, ahol egy-egy mérnök tevékenykedett. A járási mérnöki hvatalok a kerületiek alá voltak rendelve, amelyek a kerületi kormányzatoktól függtek. Bármennyire igyekezett a centralizálásra törekvő kormányzat a megyéket háttérbe szorítani, érvényesültek a helyi érdekek is. A bonyolult hivatali szervezet az ügyintézést rendkívül megnehezítette.29/ A bürokratikus kötöttségen azzal próbáltak lazítani, hogy a folyók fontosabb szakaszaihoz folyamfelügyelőket helyeztek, a későbbi folyammémökök elődjeit, azonban ezek intézkedési joga minális volt.

A vidéki szervezet 1850-ben öt kerületi hivatalból állt. A budai hivatalhoz Esztergom, Pest-Pilis, Pest-Solt, Csongrád, Jászkun, Heves, Szolnok, Borsod megyék tartoztak. A hivatal élén az építési igazgatóság vezetője, FISCHER KÁROLY állt, helyettese RINGER JÁNOS felügyelő volt. E hivatalban dolgozott MASSÁNY1 JÁNOS főmérnök, REITTER FERENC, ZALAY LAJOS mérnök, GARZÓ LAJOS, MALIEVÁTZ ERNŐ, BERÉNYI JÓZSEF, BOROS FRIGYES segédmémök, valamint négy építési felügyelő és 12 adminisztratív alkalmazott. Folyamfelügyelők és segédmémökök tevékenykedtek Budán, Pakson, Mohácson, Dunapentelén és Szolnokon. A budai kerületi építési hivatalhoz két járási tartozott: Buda és Eger székhellyel. Budán VÁRNAY ÁDÁM mérnök vezetésével két segédmémök, két gyakornok, Egerben EGGERT JÓZSEF mérnök irányításával két segédmémök és három gyakornok dolgozott.

E bonyolult szervezetben a vízügyi személyzet is képviselve volt. A központban négy kiváló vízügyi szakember dolgozott. RINGER JÁNOS, MAS- SÁNYI JÁNOS, BOROS FIRGYES, REITTER FERENC. RINGER JÁNOS vízügyi pályafutását a Marosnál kezdte, 1840-ben Szegednél térképezett,

1846-ban lett az építési igazgatóság adjunktusa,30/ MASSÁNYI JÁNOS az 1838-as árvíz után került Pestre, 1846-tól az építési igazgatóság térképtárosa, majd — mint láttuk - gátmester volt.31/ REITTER FERENC, Rest későbbi főmérnöke, 1834—1837 között a Tiszánál dolgozott, majd a Dunához került a főváros környékére, 1846-tól az építési igazgatóságon rajzoló volt.32/

123