Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
Az 1847. évi állapothoz hasonlítva országos szempontból minimális volt a változás. Az erdők mennyisége 6%-kal csökkent, a szántóké 4%-kal nőtt, valamivel kevesebb lett a legelők és a szőlők területe. Az árvizeknek kitett megyék esetében ennél több eltérést tapasztalunk: 18. táblázat kh/művelési ág Bács megye Békés-Csanád megye szántó 1 069 252 59,67% 429 614 48,11% rét 273 366 15,25 145411 16,29 legelő 328 377 18,33 258 997 29,00 kert 5 276 0,29 5 506 0,62 szőlő 15 500 0,86 8 582 0,96 erdő 69 257 3,86 10 688 1,20 nádas 30 900 1,74 34 105 3,82 1 791 928 100,00% 892 903 100,00% Bereg-Ugocsa megye Bihar megye szántó 220 391 29,18% 485 068 31,23% rét 66 624 8,82 243 517 15,68 legelő 85 803 11,36 227 829 14,67 kert 7 689 1,02 10 730 0.69 szőlő 14 050 1,86 28 168 1,81 erdő 355 921 47.14 532 363 34,28 nádas 4 600 0,62 25 461 1,64 755 078 100,00% 1 553 136 100,00% Csongrád megye Győr megye szántó 282 366 51,95% 78 389 36,77% rét 76 916 14,16 38 265 17,95 legelő 137 527 25,31 54 101 25,38 kert 2 325 0,43 2 814 1,32 szőlő 7 407 1,36 6 905 3,24 erdő 21 491 3,95 30 529 14,32 nádas 15 422 2,84 2 129 1,02 543 454 100,00% 213 132 100,00% 116
