Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

foglalkozott a folyók térképezésével, azután végleg megvált a területtől.190/ A felmérést eredményessé tette, hogy az azonos szempontok szerint, egységes irányítással készült. Az itt dolgozó mérnökök a vízrendszerről pontos adatokat szolgáltattak, így a térképanyag alkalmas volt az egész folyóra kiterjedő szabályozási terv elkészítéséhez. A munka jelentőségét VÁSÁRHELYI is felismerte, amikor a mappáció eredményeit áttanulmányozva 1845-ben elkészítette a Tisza szabályozási tervét.19 V

Az 1840-es évek közepéig elkészült az ország folyóinak pontos és hiteles vízrajzi felvétele. Nagy nehézségnek számított azonban, hogy nem volt — a tengerszinthez viszonyított — abszolút magassági fixpont. Ezen a hiányon VÁSÁRHELYI úgy segített, hogy az Adria szintjéről kiindulva a Karszton átvezette a szintezést a Kulpára, onnan a Szávám, Dunára, Tiszára és a Tisza mellékfolyóira. Az eredményt az általánosan használt LIPSZKY-térképen rögzítette.19 2/ Adatait a 19.század végéig haszálni tudták.

A szintezési munkákban nemcsak az építészeti főigazgatóság állományába tartozó vagy a külön felvett napidíjas mérnökök vettek részt, hanem sok esetben a törvényhatóságok geometrái is. Az egyik legkorábban, sikeresen végrehajtott felmérést a Bodrogon és eredővizein 1818—1821 között BOGO- VICH KÁROLY, Zemplén megye mérnöke végezte el. A Bodrog vízrendszerében 1813-ban került sor először szintezésre. VÁRADY PÁL vezetésével, a Latorca mentén. Még ebben az évben döntés született az Ung és Labore felméréséről is. A munkában részt vett VÁRADY PÁL adjunktus, az Ung és Bereg megyei mérnök,193/ és ebben az időben kapcsolódott be BOGOVICH KÁROLY. 1815-ben a Topoly malmait szintezte, 1817-ben az imregi malom környékének térképét vette fel,194/ 1818-ban az ő irányításával készült el a Labore szintezése, amelynek jegyzőkönyve a víztükörről, a partok és az egyes malmok magasságáról 200 adatot tartalmaz.19 5/

BOGOVICH 1819-ben kapott utasítást a munka folytatására. A Bodrog folyót STEINER ÁDÁM segítségével a Zemplén-Tokaj közti szakaszt mérte fel. A mérés alapvonalát a folyó jobbpartján vezette, elkészítette a teljes hosszszelvényt, és 51 alkalommal vett fel keresztszelvényt is.196/ A Bodrog és eredőfolyóinak szintezése a 19.század elején a megyei mérnökök felmérései közül a legjobbnak tekinthető. A feladatot végrehajtó földmérők külön érdeme az, hogy a munkát megfelelő előzmények nélkül is el tudták végezni. Nemcsak a felmérést oldották meg sikeresen, hanem elkészítették a folyó vízrajzi leírását, amivel kevés megyei mérnök dicsekedhetett. A vízrajzi adatok ismerete lehetőséget adott BOGOVICHnak a szabályozási terv összeállítására, amelyet 1822-ben az építészeti főigazgatóság el is fogadott. Alapelve az volt, hogy a Bodrog és eredővizei medrét átvágások segítségével szabályozzák, hogy azok a nagyvizek levezetésére alkalmasak legyenek.19 7/ A tervet

102