Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

3. A vízszállító cső- és csatornahálózat

(44)

25. ábra

A kapcsolatra jellemző egyrészt, hogy a tényleges adatok, az előző egyenlettel jellemzett görbe mentén szórnak, másrészt, hogy a és tényező a csőhálózat egyedi sajátosságait tükrözi. Ezek oka nyilvánvaló, ha a h-D (nyomásveszteség-csőátmérő) és k-D (cső fm-kénti költsége-csőátmérő) kapcsolatokra tekintünk (28. ábra). (Megemlítjük, hogy az utóbbi ábrán a rendkívül éles törésen túlmenően a görbe mentén kismértékben még a költségadatok is szóródnak. A kapcsolatok, = 300 mm átmérőig, tehát jobban kezelhetők, mint a nagyobb csőhálózatok esetén, ahol az egyedi sajátosságok elsősorban a berendezésben felhasznált D = 400 - 500 mm átmérőjű csövek mennyiségét és a többi cső mennyiségéhez viszonyított arányait érzékeltetik. Miután öntöző csőhálózatok igénylik a nagy csövek alkalmazását, a K-h jelleggörbék matematikai módszerrel való kezelhetősége igen korlátozott.

Az előző kapcsolat - ha az általánosítható lenne - alkalmas lehetne pl. a költségek előre becslésére, a változatok egymásközti igen gyors össze- 65 -