Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

2. A szárnyvezeték

10. szórófejhez tartozó -el. A kettő különbsége a 10. szórófejet követő

24 m-es csőszakasz nyomásvesztesége. Ennek az értéknek 1, 5-szeresét (36 m) a 9. szórófejhez számított h -hez hozzáadva, kapjuk az ábrán vázolt szárny- vezeték nyomásveszteségét:

h9 = CA . Q 2 = 4,28 . 1,582 = 10,68 [m] sz 4 1 L J

h10 = C. . Q 2 = 5,87 . 1,582 = 14,65 I’m] sz 4 1 L J

1,5 (hls°z - hgZ ) = !>5 • 3,97 = 5,95 [m]

hgz = 10,68 + 5,95 = 16,63 [m] (37)

9. táblázat

Átlagos intenzitás 24 m x 24 m szőrófejkötés esetén

Q1

[1/3]

i

[mm/ó ]

M

i

[mm/ój

0, 72

4,5

1, 52

9,5

0,80

5,0

1, 60

10, 0

0,88

5,5

1, 68

10,5

0, 96

6,0

1, 76

11, 0

1,04

6,5

1,84

11, 5

1,12

7,0

1,92

12,0

1, 20

7,5

2, 00

12, 5

1,28

8.0

2,08

13, 0

1,36

8,5

2,16

13,5

1,44

__________:____

9

,0

2, 24

14,0

A számyvezeték többi jellemzője, mivel azonos a értéke, az előzőekkel megegyezik. A vízhozam és szőrófejkötés ismeretében az intenzitás meghatározható. A 24 m x 24 m-es szőrófejkötés esetén a 9. táblázatban közölt segédlet használható.

3. 72. Egyéb szárnyvezetékek

A szárnyvezeték méretezésére levezetett képletek a 10. ábrán megadott gyakorlati esetekre is érvényesek. Az a) ábrán tömlős esőztető, a b) ábrán pedig tömlős felületi öntöző szárnyvezeték látható.- 40 -