Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
Bevezetés
Bevezetés A jegyzetben az öntöző berendezések tervezési módszereinek rendszerezését és az egyes módszerek gyakorlati alkalmazási területeinek bemutatását tekintjük alapvető célkitűzésűnknek. Úgy érezzük, hogy az öntöző berendezések tervezésének tudományos megalapozása érdekében az első lépések ma már megtehetők. Azt szeretnénk, ha az itt közreadott kutatási eredmények egyik kifejezőjévé válhatnának annak a fejlődésnek, amelyet az öntözés területén az elmúlt tiz évben hazánkban elértünk. A mozgatható berendezések tekintetében kandidátusi értekezésemre (1959-1966), a többi témakörben pedig elsősorban az Országos Vizügyi Hivatal és a MÉM Tiszayidék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda részére - az utóbbi nagy évben - készített szakvéleményeim re támaszkodtam. Az esőztető és felületi öntöző berendezések tervezési módszerei - a számítástechnika alkalmazási lehetőségeit is szem előtt tartva - az elmúlt években végzett kutatómunkák eredményeként, ma már azonos rendszert alkotnak. Erre támaszkodva az öntöző berendezéseket uj, a mai igényeknek megfelelő csoportosításban tárgyaljuk. A módszerek, amelyeket a Vízgazdálkodási Tanszéken dolgoztunk ki, részét képezik a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Csoport kutatást eredményeinek. így a jegyzetben közölt tananyag szervesen kapcsolódik az "Esőztető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései", az "Esőztető fürtök tervezése" és a "Számítógépek alkalmazása a mezőgazdasági vízgazdálkodásban" c. tantárgyak tananyagához. A módszerek alkalmasak a "Szántóföldi és kertészeti növények öntözése" c. tantárgyban előadott mezőgazdasági, továbbá a "Vízgazdálkodás" és az "Öntözésfejlesztés műszaki feladatai" c. tantárgyban szereplő gazdasági, illetve műszaki fejlesztési alapadatok, szempontok és igények figyelembevételére. A Tisza-II, vízlépcső öntözőrendszereinek kiépítése előtt az öntöző berendezések tervezésére vonatkozó átfogó kutatások beindítása szükségessé vált. A BME Vízgazdálkodási Tanszéke e célprogram keretében - a Tiszavi- dék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda megbízása alapján - 1968. óta végez kutatómunkát. A szakmérnöki Szak Vízgazdálkodást Tanszéken készült jegyzetei a kutatási anyagból csak részleteket közölhetnek, elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy a fejlődést érzékeltessék. A kutatási anyag tudományos igényű rendszerezése hosszabb időt igényel és időben indokoltan el is marad a kutatási eredmények alkalmazását előkészítő sürgősebb feladatok mögött. Az ismertetendő kutatási eredményeket abban a reményben adom közre,- 3 ■
