Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
Mint látható a belső tömbök öntözése egyidejűleg, a szélső tömbök öntözése pedig 12 vagy 18 nap alatt lehetséges. A megoldás alkalmazására e berendezés esetében lehetőség van, mert a táblák szélessége 400-500 m nagyságrendű. A kivitelre javasolható változat adott területalak és területnagyság esetén az, amelynek adott h értékéhez tartozó költsége a legkisebb. - Amennyiben a terület alakja nem kötött, mód van az adott területnagysághoz az öntözési egység legkedvezőbb alakját kiválasztani. A legkedvezőbb területalak az, amelyhez a berendezés legkisebb létesitési költsége tartozik. A berendezés gazdaságos kialakításának tehát három alapvető jelentőségű lépése van: az egyidejűleg, illetve egy tagban öntözhető terület nagyságának megállapitása, a változatok, adott feltételeket figyelembevevő, céltudatos kialakítása, valamint a csőhálózat és a hozzá kapcsolódó mozgatható elemek megfelelő színvonalon való méretezése. Az utóbbival kapcsolatban megállapítjuk, hogy az öntöző berendezések csőhálózatát - miután a gazdaságos létesítés érdekében minimális követelmény a nagyobb számú változattal való foglalkozás - kézi számítási módszerrel megtervezni, kellő hatékonysággal nem lehet. A 78. ábra b = 240 - 960 m mellékvezeték-távolság eseteire - h = 30m csőhálózatra jutó nyomásveszteségnél - mutat kapcsolatot a csőhálózat költsége és az öntözött terület nagysága között. A számítás során feltétel - amely az ábrán látható eredmények értékelése szempontjából nem elhanyagolható - az volt, hogy a hidránsnál szükséges nyomás valamennyi esetben azonos. Miután a megfelelő tömlőfajta ma még nem áll rendelkezésre, nem lehet a további finomításokat elvégezni. A tényleges adatok hatása várhatóan a következő lesz: minél nagyobb a b értéke, valószínűleg annál nagyobb nyomásveszteség-igény jelentkezik majd a mozgatható részre. (Azért kell igy fogalmazni, mert szerepet játszik ebben a kérdésben a különböző átmérőjű tömlők ára is, amely a berendezés összköltsége függvényében hat vissza a szükséges nyomás veszteségre. A nyomásveszteség tehát nemcsak a b távolságnak, hanem a gazdaságosan alkalmazható tömlők átmérőjének is függvénye.) így az egymással összehasonlítható b értékekhez más-más nyomásveszteség esetén kell majd a K költséget meghatározni. Ez várhatóan - a b = 480 m-hez viszonyítva - a 720 és 960 m esetén h = 5 - 10 m eltérést jelenthet. Az összehasonlítható költségadatokat tehát h = 30 (480 m), h = 25 (720 m), illetve h = 20 (960 m) vagy ehhez hasonló rangsor szerint kell majd számítani. Ez viszont a görbéknek b = 384 - 480 m körüli sűrűsödését jelenti. Egyes görbék ezek fölé (magasabb költség) is kerülhetnek. Az előzőekben kifejtett gondolatok alapján az alábbi következtetésre jutunk: Adott gerincvezetékes öntöző berendezés mellékvezetékeínek egymástól- 166 -
