Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
5. 221. Az öntözéshez szükséges vízhozam meghatározása Az öntözéshez szükséges vízhozamot - az öntözendő terület nagysága és a mezőgazdasági alapadatok ismeretében - az alábbi összefüggésből számitjuk: Itt említjük meg az egyidejűség! tényezőt, amely a közelmúltban uj foga- lomként bevezetésre került. Értéke 1, 0-nél kisebb. Indoka az a tény, hogy az egyes öntözési egységekben, az öntözési folyamat során, a Q-igény nem állandó. A változás, a képletből számított vízhozamhoz képest csak egyirányú, csökkenő lehet. Oka, hogy az egyidejűleg öntözhető terület egy része, egy-egy öntözésből kimarad: pl. csőtörés; hidráns- vagy egyéb szerkezeti elem meghibásodása; szervezési hiányosságból idő-eltolódás következik be egy-egy tábla öntözésének megkezdésében; egy-egy táblát nem kell öntözni, mert a másodvetés részére talajelőkészités folyik; nem lehet öntözni a táblán, mert a terményt még nem takarították be (pl. lucerna táblán az első kaszálás után); az alapulvett viznor- mánál, eső miatt, kisebb viznormával öntözünk stb.. Ha a felsoroltak hatásait egy öntözőrendszer vizkivételi müvére vagy a főcsatornájára vetítjük, a tényező fogalma, szerepe további magyarázatot nem igényel. Ilyen esetben az egyidejűleg öntözendő táblák száma vagy az üzemelő szárnyvezetékek, szórófejek stb. valőszinüségi változóként foghatók fel. A feladat ezek legvalószínűbb értékeinek meghatározása, az egyidejűség kérdésének tisztázása és az öntözőrendszer vizkivételi müve méretezéséhez a meghatározott valószínűségi vízhozamok megállapítása (Bőgi Károly módszereket dolgozott ki az előzőek számítására.) 5. 222. Az egyidejűleg öntözhető terület nagysága Az egyidejűleg öntözhető terület nagyságának meghatározásával a 4.13. fejezet foglalkozik. Itt a tervezési irányelveket adjuk meg: Az öntöző berendezéseket az öntözhető terület 1/3-a egyidejű öntözésének figyelembevételével kell tervezni, mert igy lehet a legolcsóbb csőhálózatot és a legnagyobb területű tömböt (táblát) kialakítani. Az 1/4 terület egyidejű öntözésével a tervező csak akkor foglalkozzék, ha bizonyítja, hogy az adott feltételek között (úthálózat, vasút stb.) az előző (F/3) nem alkalmazható. Az 1/5 stb. terület egyidejű öntözésével általában nem számolunk. Az előzőeknél költségesebb megoldás, ezért csak különösen indokolt körülmények között lehetne elfogadni. (55)- 162 -