Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

5. Tervezési módszerek

1 + 1, 2+2 stb. szárayvezeték:

hfm = B * Q

c

_ N..

1

[ 1.

.2 2 z E 1 -nü

i = 1

m + b)

1 N2..

^ u

(80)

5.16. Az egy fővezetékállás időtartamának meghatározása

Az egy fővezetékállásban történő üzemelés időtartama - másként az öntözési idő egy fővezetékállásban - azt az órában, vagy munkanapban kifejezett időtartamot jelenti, amely alatt az Fg nagyságú terület öntözése elvégezhető. Ez az

időtartam egyúttal az üzemi viszonyokkal kapcsolatos hidraulikai jelenség lejátszódásának időtartama is.

Folyamatos üzem esetén az áttelepítésre és a talaj szikkadására rendelkezésére álló idő kötetlenül nem vehető fel, mert az a szárnyvezeték szerelési tartalékának függvénye. Az üzemelési terv kidolgozása során egyértelműen kiadódik, hogy a szárnyvezeték áttelepítésére és a talaj szikkadására együttesen mennyi idő áll rendelkezésre. Ezek az időtartamok, a számyvezetékek üzemidejében (tgz> kifejezve, a következők:

33% szerelési tartalék esetében: t /3 [óra]

50% szerelési tartalék'esetében: tg7/2 [óra]

100% szerelési tartalék esetében: tsz [óra]

A szárnyvezeték üzemideje:

(81)

ahol h mm az egy öntözés alkalmazásával kiadagalandó csapadékmagasság és

i mm/őra a csapadék átlagos intenzitása.,

Gyakorlati okok miatt a szerelési tartalék (100, 50, 33% stb.) csökkentése egy bizonyos határon túl gyazdaságosan már nem lehetséges. Az áttelepítésre és a talaj szikkadására szükséges időtartam ugyanis, amely számos tényezőtől függ - munkaerőlétszám, áttelepitendő számyvezetékek száma, talaj minősége, a kiadagolt csapadék stb. - minimálisan 1,5-2 óra nagyságrendű. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági és üzemi igényeket alaktartó fém és müanyagcsövek esetén csak az 50 és 100% szerelési tartalék alkalmazása esetén lehet kielégíteni. A vontatható, gördíthető és tömlős szárnyvezetékek- 137 -