Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

5. Tervezési módszerek

A tömlős esőztető öntöző berendezés üzemelési rendje az előzőektől kismértékben eltér (58. ábra). A számyvezeték egy telepítésben öt (a-e) szárny- vezetékállásban öntöz [30] .

A bemutatott példák olyan esetekre érvényesek, amikor a szárnyvezeték- állások száma a szárnyvezetékek számával maradék nélkül osztható, azaz minden szárnyvezetékre azonos számú állás jut. A következő példa adott alakú terület öntözésére (N nem osztható maradék nélkül az N-el) tervezett beren- dezés üzemelési rendjének kidolgozásához ad útmutatást:

Példa:

N = 32 db sz

N = 2 + 1 = 3 db

r

A szárnyvezetékenként az alábbi szárnyvezetékállásokat kell felvenni:

I. szárnyvezeték: 11 db

II. ” 11 db

III. " 10 dl)

Az osztásnál jelentkező maradékot tehát az I. szárnyvezetékkel kezdve

kell szétosztani. E berendezés üzeme is folyamatos.

5.14. A fővezeték mértékadó üzemállásának meghatározása

Mértékadó üzemállás az az üzemállás, amely mellett a fővezetékben keletkező nyomásveszteség az előforduló legnagyobb értéket éri el. A mértékadó üzemállás helyének meghatározása azt jelenti, hogy meg kell keresni az üzemelő szárnyvezetékeknek azt (az üzemelési rendben előirt) helyszinrajzi elhelyezkedését, amely a fővezeték legnagyobb nyomás veszteségét eredményezi, illetőleg meg kell határozni a fővezetéknek azt a szakaszát, amely a vlzszál- litásban résztvesz. A feladat tehát a hidraulikai folyamatot befolyásoló tényezők közti kapcsolat kifejezése, a törvényszerűség értelmezése, valamint az eredmények gyakorlati alkalmazása.

Az 59-64. ábra a 2 + 1 (három különböző üzemelési rend), a 2 + 2 (kétféle üzemelési rend) és a 3 + 1 szárnyvezetékkel üzemelő berendezés fővezetéke nyomás veszteségének hely (állás) függvényében történő alakulását mutatja.

Az ábrák a hidraulikai szempontból legmegfelelőbb üzemi rend kiválasztására is alkalmasak. Megemlítjük, hogy az MA-200 berendezést a 60. ábrán látható üzemelési rend figyelembevételével terveztük.

A mértékadó üzemállások az ábrák adatainak áttanulmányozásával egyértelműen megállapíthatók (2 + 2, azaz 100% szerelési tartalék), illetve jól körülhatárolható (2 + 1 és 3 + 1). Ez utóbbi esetekben a nyomásveszteségeket a kérdéses üzemállásokra ki kell számítani és az eredmények alapján a mértékadót kiválasztani.- 117 ■ü