Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
számú szárnyvezetékkel üzemelő esőztető berendezés esetén csak 1-2 olyan eset létezik, amely gyakorlati megvalősitásra is igényt tarthat. Az esőztető számyvezetékek elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó kiindulási feltételként - mivel ez gyakorlati szempontból is igen jól megfelel és a célszerűség igényeit is messzemenően kielégíti - a következőket vesszük fel: Az első szárnyvezeték (ez kezdi az üzemelést is) a fővezeték jobb oldalán, a szivattyútól nézve a legtávolabbi szárnyvezetékállásban, a többi pedig az óramutató járásával megegyező irányban, a számyveze- tékállások számától függően, kerül elhelyezésre. A szárnyvezetékek számozása is ugyanigy történik. A tömlős öntöző berendezéseknél ettől eltérő kiindulási feltételeket is bj bemutatunk. A gazdaságosság szempontjai- nak, az üzeme, és igényeinek kielégítése azt jelenti, hogy a berendezés telepítése és áthelyezése, valamint a területen történő belső mozgás (gyaloglás) tekintetében a legkedvezőbb üzemelési rendet kell megkeresni. A berendezések üzemét, az üzemlés menetét a berendezés műszaki adottságai döntő módon befolyásolják. Első helyen a számyvezetéktartalékot (N ) kell megemli- —t tenl, mert a berendezés üzemének, valamint a gépcsoport működésének 1 (t) jellegét elsősorban ez határozza meg. Az 55. ábrán 2+1 szárnyvezetékkel üzemelő MA-200 esőztető berendezés helyszinrajzi elrendezése látható. Az 56. ábra 2 + 2 szárnyvezetékes esőztető berendezés, az 57. ábra 4 (3) (5) W pedig 2 + 0 szárnyvezetékes tömlős felületi öntöző berendezés vázlatát mutatja. Az üzemelési rend kidolgozásához szükséges alapadatok a következők:- 115 -
