Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

5. Tervezési módszerek

igen kismértékű változása miatt is bekövetkezik - jól szerkesztett szivattyugép- csoport esetén az üzemanyag-fel használást (közvetve az üzemköltséget), mivel az a névleges fordulatszám környezetében alig változik, számottevően nem befolyásolja.

A mozgatható berendezéseket tehát, az előzőeknek megfelelően, a beruházási költségek figyelembevételével kell kialakitani.

Itt jegyezzük meg, hogy a hidraulikai méretezés csak a gazdaságossági vizsgálat, a leggazdaságosabb berendezés kialakítása után következhet. Ennek megfelelően azok a hidraulikai igények, amelyek esetleg a berendezés kisebb- nagyobb módosítását is maguk után vonják, a leggazdaságosabb megoldástól bizonyos mértékű eltérést is eredményezhetnek. Amennyiben az eltérés jelentős mértékűnek Ítélhető, a kiindulási adatokat újból felül kell vizsgálni. A gyakorlati feladatok megoldásában - mivel a mezőgazdaság igényei általában nem merevek (a mezőgazdasági igények között pl. az intenzitásnak csak a határértékei szerepelnek) a felmerülő kérdések megoldhatók.

Ha a berendezés egyik vagy másik fő méretét (fővezeték vagy szárnyvezeték hossza) az igények vagy adottságok (pl. szőlőtáblák) eleve megszabják, a gazdaságossági vizsgálatnak kisebb jelentősége van, de nem elhanyagolható, mert a fővezetékállásokra vonatkozó variánsok kidolgozása révén itt is meg kell keresni az adott körülmények közt leggazdaságosabb megoldást.

A fővezeték és a szárnyvezetékek átmérője általában különböző. Azonos átmérő csak igen kis vizszállitás, 200-400 1/p esetén adódik. A különböző átmérőjű csővezetékek fajlagos költsége is különböző. Ebből következik, hogy a mozgatható berendezések fővezetékének, valamint szárnyvezetékeinek gazdaságos hossza - adott nagyságú öntözendő terület esetén - a szárny vezetékek számának is függvénye. Az optimális hosszaktól való eltérés lényeges beruházási többletet eredményezhet, ezért tervezés során a fővezeték, valamint a számyvezetékek gazdaságos hosszát minden esetben meg kell határozni.

Erre vonatkozóan a következőkben ismertetendő eljárást dolgoztuk ki: a vizsgálat eredményei általános érvényűek és valamennyi mozgatható berendezésre, - függetlenül azok anyagától - érvényesek. A levezetést a mozgatható esőztető berendezésre végezzük el [l9] :

L = N/n - 0,5/-t, (58)

s z

ahol L egy db számyvezeték hossza,

—* s z

N a szárnyvezetékek száma,

n az egy számyvezetéken üzemelő szórófejek száma,

t a szórófejek egymástól való távolsága.

A fővezetékhez legközelebb üzemelő szórófej - a gyakorlatban többnyire alkalmazott négyzetes kötés esetén - 1/2. távolságra helyezkedik el. (A 0, 5 levonása erre utal.)- 105 -