Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
hogy a berendezések tervezése során csak a négyzet és téglalap alakú területek vizsgálatával kell foglalkozni - végtelen sokféle lehet. A terület alakját, szélességének és hosszúságának egymáshoz való viszonyával jellemezzük. Nem szorul bizonyításra, hogy a végtelen sokféle területalak szinte mindegyike más-más csőhosszakat, a különböző átmérőjű csövek mennyiségének egymástól eltérő arányát és más-más beruházási költséget eredményez. Az F nagyságú területet öntöző berendezés főméreteinek megállapítása egyúttal a terület legkedvezőbb alakjának meghatározását is jelenti. A berende- zés fő méreteit - fővezeték, valamint a szárnyvezetékek hosszát - elsősorban a következő tényezők befolyásolják: gazdaságossági tényezők: a fővezeték és rajta elhelyezett szerelvények egységhosszra eső költsége a szárnyvezetékek száma és egységhosszra eső költségei, az üzemköltségek fajlagos értékei. hidraulikai tényezők: A szivattyú vizszállitása es a szórófejek, ill. a kiömlő nyilások hidraulikai jellemzői, a szórófejek száma, amely az esőztető számyvezetékek számának függvényében, a szárnyvezeték hosszára vonatkozóan lényeges kötöttséget jelent, a szivattyú szállitómagassága, amely a gyártott csövek figyelembevételével csak meghatározott feltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a berendezés zavartalan üzemét, a kutakból történő vizszerzés esetén a kutak vagy kutcsoportok egymástól való távolságának biztosítása, üzemi és mezőgazdasági tényezők: a mezőgazdasági üzemek csőtelepités végrehajtására vonatkozó adottságai (kézi telepítés esetén a viszonylag,rövid, gépi telepítés esetén pedig a viszonylag hosszabb szárnyvezeték alkalmazására kell törekedni), a nagyüzemi táblásitás igényei, amelyek elsősorban a fővezeték hosszára jelentenek befolyást, az egy alkalommal kiadagolandó öntözővíz mennyisége, mit agrotechnikai tényezők, amely esetenként az intenzitás nagyságát is befolyásolhatja, az adott növényfaj termelésével összefüggő kötöttségek (kordonmüvelésü szőlők, sövénygyümölcsösök stb.). Az előző felsorolás önmagában is rávilágít arra, hogy a tervező még a legtökéletesebb méretezési módszerek birtokában is tervező marad, az egyes tényezőket tanulmányoznia, mérlegelnie és értékelnie kell, hogy a kialakítás kérdésében helyesen dönthessen. . ^3 .
