Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.1 A vízgazdálkodási mérleg

vízmérlegének karjait és egyéb paramétereinek (pl. különböző tartósságú vízhozamok, oxigénfogyasztás, lebegőanyag tartalom stb.) mennyiségi és minőségi jellemzőit tünteti fel. A vízgazdálkodási hossz-szelvény tehát nem más, mint a vízfolyás különböző szelvényeihez tartozó részvízgyűjtőkre, mint vízgazdálkodási egységekre felírt reprezentatív összesítő vízgazdálkodási mérlegek sorozata.

A vízgazdálkodási hossz-szelvény elkészítésének két fő célja lehet:

a) A hidrológiai hossz-szelvényhez hasonlóan a vízfolyás (szakasz) legfontosabb vízgazdálkodási paramétereinek hosszmenti változását szemléltetni; elsősorban a vízfolyás (s vele együtt, bizonyos mértékig, a hozzátartozó vízgyűjtő) és különösen a részletesen megvizsgált (vízmérleg-) szelvények közötti vízfolyás-szakaszok vízgazdálkodási helyzetének áttekintése céljából. A hossz-szelvény rendeltetéséből következik tehát, hogy szemléletesnek, könnyen érthetőnek kell lennie, rendszerét tekintve minél inkább hasonlítson a hidrológiai hossz-szelvények megszokott, egyszerű felépítéséhez.

b) A vízgazdálkodási hossz-szelvényt azonban bizonyos esetekben nem csupán a (számítással kapott) kész eredmények szemléltetésre célszerű alkalmazni, hanem vízmérlegszerkesztési módszerként is használható. A módszer alkalmas megválasztásával — a (reprezentatív) vízmérleg időben nem változó és időben változó összetevőinek szétválasztásával — valamely vízfolyás valamely tárgyidőszakra elkészült vízgazdálkodási hossz-szelvényének birtokában, ugyanezen vízfolyás más tárgyidőszakra vonatkozó vízmérlegei viszonylag kis munkaráfordítással megszerkeszthetők.

A vízgazdálkodási hossz-szelvény készítéséhez a befogadó vízfolyásszakasz elegendő számú szelvényében ismernünk ke\l a tárgyidőszakot összetevő időegységekre vonatkozó vízhozamidősort, továbbá e szelvények mindegyikéhez tartozó részvízgyűjtőn a vízmérleg egyéb elemeinek ugyanezen időegységekre vonatkozó idősorait.

A hossz-szelvényről a vizsgált folyó tetszőleges szelvényéhez leolvasható:

■*— mennyi a vizsgálati időszakban (pl. egy meghatározott hónapban) a mértékadó valószínűséggel rendelkezésre álló összes vízkészlet (tehát az a vízhozam, amely a vizsgált szelvénnyel lezárt részvízgyűjtőről, a tározók hatását is figyelembe véve, mértékadó valószínűséggel érkezik); hogyan oszlik ez meg mederben hagyandó és hasznosítható vízkészletre,-•r- mennyi a szelvényhez tartozó részvízgyűjtőn levő összes vízkivételek és bevezetések eredőjeként jelentkező, a vizsgálati időszakra jellemző vízigény,

r— mennyi a szelvény szabad vízkészlete, illetve vízhiánya.

A vizsgálati időszak és a vízhiánytűrés alkalmas megválasztása esetén a vízgazdálkodási hossz-szelvény jó áttekintést nyújt a vizsgált folyó vízgyűjtőjének vízkészletgazdálkodási viszonyairól. Ezért fontos segédeszköz a vízgyűjtőn szükséges operatív vízkészletgazdálkodási munka (vízhasználók telepítésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések megalapozása, fej77