Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.1 A vízgazdálkodási mérleg

belüli igényeket és készleteket gyakran egyetlen, vagy néhány jellemző időszakra felírt jellemző (reprezentatív) vízmérlegben vetik össze.

A jellemző vízmérlegekben mind az igények, mind a készletek a kiválasztott időszakra (évszakra, hónapra, dekádra, pentádra) vonatkozó statisztikai jellemzőikkel (tartósság, valószínűség) szerepelnek. A jellemző időszakot a vízigények és a vízkészletek éven belüli változásának együttes mérlegelése (a kedvezőtlen egybeesés valószínűsége) alapján választják ki. Magyarországon mezőgazdasági vízhasználatok esetében általában augusztus, ipari vízhasználatok esetében szeptember vagy október bizonyul a mérleg jellemző időszakának. Általános összefoglaló áttekintést adó vízmérlegekben az augusztusi időszakot tekintik jellemzőnek.

4.15 Vízmérlegkarok értelmezése

A vízgazdálkodási mérlegből a változók egyikének, vagy másikának rögzítésével származtathatók a vízgazdálkodási mérleg fajtái. Ha az E változót rögzítjük, yí?gn~rh'ilkodási idősort kapunk, ha a t változót rögzítjük, továbbá az E változó értelmezési tartománya egy vízgyűjtő terület részvízgyűjtőinek rendszere, vagy egy vízfolyás-szakasz, területi sort, vagy másnéven vízgazdálkodási hossz-szelvényt kapunk. Ha mindkét változót rögzítjük, akkor területi összegeken alapuló, összesítő vízmérleget kapunk [61],

Véges számú összesítő vízmérleg együttesét (rendszerét) vízaazdálko- _dási mérlegkombinációnak nevezzük. Véges számú különböző (valamilyen ^rentfezerhez tartozó) vizgazdálkodási egység ugyanarra az időpontra vonatkozó összesítő vízgazdálkodási mérlegeinek együttesét vízgazdálkodási mérlegek területi sorának egyetlen vízgazdálkodási egység véges számú különböző időpontra vonatkozó összesítő vízgazdálkodási mérlegeinek együttesét vízgazdálkodási mérleg (nem-folytonos) idősorának nevezzük. A vízgazdálkodási mérlegek területi és idősorának kombináció ja vagy más néven: kettős vízmérlegsor is előállítható.

~ Ä kettős vízmérlegsor jelentősége az utóbbi időben, a vízkészletgazdálkodási rendszerek szimulációs módszerrel való megoldásával kapcsolatban egyre nő. E megoldások lényege ugyanis az, hogy a kapcsolatot kifejező függvényt — annak kellő sűrűségű időpontban és kellő sűrűségű területrészeken felvett — ordinátáinak sorozatával helyettesíti, vagyis kettős vízmérlegsort alkalmaz (lásd 4.16 fejezet D) pontját).

4.16 Vízgazdálkodási mérleg fajtái és kombinációi

A mérlegek, vagy mérlegsorok tartalma, rendszere és részletessége — a megválaszolandó kérdések jellege, illetve az eredmények felhasználási köre szerint — igen sokféle lehet [5, 61].

1. Ha a vizsgálat célja nagy területeket (országokat, vagy országrészeket) átfogó vízkészletgazdálkodási helyzetfelmérés és távlati tervezés, többnyire a mértékadóul elfogadott jellemző időszakok mérlegeire és mérlegsoraira lehet korlátozódni.

Ha a mérlegvizsgálatok egyes vízhasználatok vagy összefüggő egységet alkotó vízkészletgazdálkodási rendszerek egyedi vizsgálatához (létesítmé75