Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.4 Vízminőségi viszonyok

aránya, a vízgyűjtőterület talajának állapota és sok más tényező alakulásától függően napról napra változik. Magasabb vízállásnál (nagyobb vízhozamnál) a legtöbb kémiai alkotórészből kevesebb jut 1 liter vízre, mint a kisvizek idején, de a különböző időben észlelt azonos vízállásokhoz (vízhozamokhoz) tartozó értékek az áradás, vagy apadás üteme, a megelőző vízjárási helyzet, a lefolyás területi megoszlása és más tényezők hatása miatt igen tág határok között szóródnak.

A víz minősége sokféle mutatóval, illetőleg normatívával jellemezhető. A minőségi komponensek célszerű csoportosítása és az egyes csoportok mutatói alapján történő osztályozás átfogóbb képet nyújt a vizek minőségi állapotáról.

Az egyes vízminőségi mutatócsoportokat és az ezekhez tartozó komponensek határértékeit a 3—13. táblázat mutatja be.

Hasadóanyagokra vonatkozóan külön normatívák rögzítik a mértékadó értékeket.

3—13. táblázat

A vízminőségi mutatócsoportok és komponensek határértékei

Mutatók

MértékOsztály

egység

I.

II.

III.

a) Oxigénháztartás mutatói:

1. oldott oxigén

mg, 1

6

5

3

2. oxigén telítettség

%

75

50

30

3. BOI5

mg/1

5

10

15

4. oxigénfogyasztás

mg/1

10

15

25

b) Ásványi anyag tartalom mutatói

1. kloridion

mg/1

200

300

400

2. szulfátion

mg/1

150

250

300

3. összes keménység

nk°

20

30

40

4. kalciumion

mg/1

150

200

300

5. magnéziumion

mg/1

50

100

200

6. összes oldott só

mg/1

500

800

1200

7. lebegő anyag

mg/1

20

30

50

c) Különleges mutatók:

1. ammóniumion

mg/1

1

3

10

2. nitrátion

mg/1

13

30

—

3. pH érték

6,5—8,5

6,0—8,5

5,5—9,0

4. összes vastartalom

mg/1

0,5

1

1,5

5. mangán

mg/1

0,1

0,3

0,8

6. fenolok

mg/1

0,002

0,02

—

7. detergensek

mg/1

1

2

3

8. cianidion

mg/1

0,01

0,02

0,1

5*

67